A hét kérdése: Zrt. és Kft. esetén közös ügyvezetés megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adott egy „A” Zrt., ahol a képviseleti jogot „X” magánszemély önállóan gyakorolja, valamint „Y” és „Z” magánszemély együttesen gyakorolja. Mindhárom magánszemély a Zrt. igazgatósági tagja, mely ebből a három főből áll. Emellett adott egy „B” Kft., ahol az ügyvezető „X” magánszemély és „Y” magánszemély, de mindkettő önállóan gyakorolja a képviseleti jogot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az „A” Zrt. és a „B” Kft.?


A társasági adó törvényben foglalt kapcsolt vállalati viszonyt megalapozza az ügyvezetés egyezősége a következők miatt (4.§. 23. pont f. rész):

Kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A Ptk. 3:282.§ (1) bekezdése értelmében a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő.

Ugyanezen jogszabályhely (3) és (4) bekezdése kimondja, hogy az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Az igazgatóság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

A Ptk. 3:283.§-a szerint zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.

2015. január 1-jei hatállyal az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 30.§ (2) bekezdése – nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a Tao. tv. 4.§ 23. pontját egy f) alponttal egészítette ki, melynek értelmében kapcsolt vállalkozás jön létre akkor is, amennyiben az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az adózók kapcsolt vállalkozási viszonya abban az esetben is fennállhat – ha a Ptk. szerinti többségi befolyás nem áll fenn a társaságok között – amennyiben a két társaságnak személyében és jogaiban is azonos ügyvezetője van.

Ha a zrt. nem élt a Ptk. 3:283. §-ban meghatározott lehetőséggel, akkor a zrt. ügyvezetését csak az igazgatóság útján, testületi formában gyakorolhatja. A Ptk. fent hivatkozott rendelkezései értelmében igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Amennyiben tehát a zrt. ügyvezetését az igazgatóság útján fejti ki, úgy „X” magánszemélynek a testületen belül nem lehet önálló képviseleti joga, mivel igazgatósági tagként csak „Y” és „Z”-vel együttesen gyakorolhatja.

Mivel „X” és „Y” a zrt-ben képviseleti jogát csak együttesen gyakorolhatja, a „B” Kft-ben pedig ugyanezen személyek önálló képviseleti joggal rendelkeznek, ez esetben nem valósul meg jogok tekintetében az azonosság. Erre figyelemmel nem jön létre a két társaság között kapcsolt vállalkozási viszony.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A Yettel kétszámjegyű bevételnövekedést ért el tavaly

Jó évet zárt tavaly a Yettel Magyarország: a távközlési szolgáltató árbevétele a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint kétszámjegyű mértékben, 615 millió euróra nőtt, adózott nyeresége enyhe csökkenéssel 6 millió euró lett – ismertette Takács József, a Yettel Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese egy keddi sajtóbeszélgetésen Törökbálinton.

2024. április 16.

A vártnál többen váltottak lakásbiztosítást a márciusi kampányban

A márciusi lakásbiztosítási kampányban a vártnál többen kötöttek új biztosítást, illetve változtatták meg korábbi szerződésüket régi biztosítójuknál, csaknem félmillió új lakásbiztosítási szerződést kötöttek, illetve kötöttek újra az ügyfelek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.