A kkv-k többsége nem tervez beruházást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek mindössze 42%-a tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célokat tekintve némi átrendeződés történt, jelenleg elsősorban informatikai beruházásokra készülnek a cégek, amit a gépjárműflotta fejlesztése követ, miközben az elmúlt fél évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítése visszaesett a harmadik helyre.


A KSH legfrissebb adata szerint folytatódott a 2016 év eleje óta tartó csökkenő trend, mivel a nemzetgazdasági beruházások volumene 2016 IV. negyedévében 24%-kal elmaradt az előző év azonos időszakához képest, így az egész évre vonatkozóan 20%-kal csökkent a beruházási teljesítmény. A hazai vállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint a folytatás sem tűnik ígéretesnek, mivel nagyot zuhant a vállalkozások beruházási hajlandósága az előző negyedévhez képest. „A vállalkozások kevesebb mint fele, mindössze 42%-a készül valamilyen fejlesztésre idén, ami az index 12 éves történetében a második legalacsonyabb arány. Úgy tűnik, továbbra sem sikerül tartósan 50% felett tartani a vállalkozások beruházási szándékát” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

 

A célokat tekintve eléggé átrendeződött a toplista. Az informatikai beruházások (19%) fél év elteltével újra az első helyre kerültek, a gépjárműpark korszerűsítése a második helyre lépett elő (15%), miközben az eddig élen álló gépek, berendezések fejlesztése nagyot – 21%-ról 12%-ra – zuhanva a dobogó harmadik fokára csúszott. Az ingatlanvásárlás ugyan sosem tartozott a legnépszerűbb beruházási célok közé, most azonban még tovább, 10%-ról 3%-ra csökkent az ilyen jellegű bővülésben gondolkodók aránya.

Ipari beruházások az élen

A különböző szektorok beruházási szándéka egyaránt alábbhagyott az előző negyedévhez képest. A csökkenés ellenére leginkább az iparban (52%) és az agráriumban (47%) számíthatunk fejlesztésekre, azonban utóbbinál ez jelentős, 12 százalékpontos visszaesés az elmúlt negyedévi tervekhez képest. A szolgáltató cégek az átlaggal közel azonos arányban (41%) fejlesztenének, míg a legvisszafogottabb a kereskedelemi szektor, amelynek csupán egyharmada készül beruházni a következő egy év során. 

Míg az ipari és a mezőgazdasági cégek a gépek, berendezések korszerűsítésére fókuszálnak elsődlegesen, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban inkább az IT fejlesztések élveznek elsőbbséget. 

A tevékenységi kör mellett a vállalkozás mérete is nagymértékben befolyásolja a beruházási szándékot. Ugyan a fejlesztési kedv minden méretű cégnél romlott, a tendencia továbbra is az, hogy minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy fejlesztést eszközöl az előttünk álló egy évben: a mikrovállalkozások 40%-a, a kisvállalkozások 43%-a, a középvállalkozásoknak pedig 48%-a készül idén beruházásra. 

Nem lesz piacbővítés

A kkv-k piacbővítési szándékai jelentősen megváltoztak az elmúlt negyedévben. Év végén a vállalkozások mindössze 15%-a gondolkodott termékfejlesztésben, szemben a korábban jellemző 20% feletti arányhoz képest. Közel minden harmadik kkv (31%) szeretne új piacokat meghódítani meglévő termékével, szolgáltatásával, míg a profilváltás jelenleg egyáltalán nem jellemző a hazai kkv-szektorra.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.