A többség szerint rossz év volt 2015

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A lakosság 62 százaléka szerint hazánk rossz évet zárt tavaly - olvasható az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Személyes életüknek, közvetlen környezetüknek 2015-ös eseményeit inkább pozitívan minősítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg. Kétharmaduk elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról.

A dolgozók héttizede összességében kedvező tapasztalatokkal lett gazdagabb a munkahelyén. Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak minősítette az elmúlt évét ebből a szempontból.

Magyarország 2015-ös évértékelése viszont kedvezőtlen, a lakosság 62 százaléka szerint hazánk rossz évet zárt, míg 35 százalék úgy gondolja, hogy a sikerek jellemezték a múlt esztendőt – ezek a legfontosabb eredményei az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérésének, amely decemberben készült az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak (50%), a másik fele (48%) rossznak minősítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között. A vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12%-a számolt be kedvező egzisztenciális változásokról. Az anyagi státusz regionális, településtípus szerinti sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen (60-65% körüli arányban), a dél-alföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re (58 illetve 68%-uk).

 

A dolgozók 70%-a százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85%), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60%).

Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben. Számottevő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét. Az életkor mellett ma már az iskolai végzettség is nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire érzi magát valaki egészségesnek. Amíg a húszas-harmincas korosztályokban és a diplomások körében 85 százalék jó egészségi állapotról számolt be, addig a hatvanas-hetvenes éveikben járók és az alacsony státuszúak körében 35-40 százalék körüli volt az arányuk. Feltehetően az ellátórendszer egyenetlensége is szerepet játszik abban, hogy amíg a főváros és a megyeszékhelyek lakosságának 20-22 százaléka emlékezett inkább a betegségeire, mint egészséges mivoltára, addig a közepes és kisvárosokban élőknek 35 százaléka, a falvak lakóinak pedig 42 százaléka.

A magánélet kategóriájába – az egzisztencia, a munka, az egészség mellett – a családi, párkapcsolati viszonyok, a szűkebb élettér eseményei is beletartoznak. Mindezeket összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem. Az önértékelésekre legnagyobb hatása az anyagi helyzetnek van, másodsorban az egészségi állapot befolyásolja, így a magas társadalmi státuszúak és a fiatalok leginkább elégedettek a privát szférájukkal.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.