A többség szerint rossz év volt 2015

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A lakosság 62 százaléka szerint hazánk rossz évet zárt tavaly - olvasható az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Személyes életüknek, közvetlen környezetüknek 2015-ös eseményeit inkább pozitívan minősítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg. Kétharmaduk elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról.

A dolgozók héttizede összességében kedvező tapasztalatokkal lett gazdagabb a munkahelyén. Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak minősítette az elmúlt évét ebből a szempontból.

Magyarország 2015-ös évértékelése viszont kedvezőtlen, a lakosság 62 százaléka szerint hazánk rossz évet zárt, míg 35 százalék úgy gondolja, hogy a sikerek jellemezték a múlt esztendőt – ezek a legfontosabb eredményei az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérésének, amely decemberben készült az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak (50%), a másik fele (48%) rossznak minősítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között. A vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12%-a számolt be kedvező egzisztenciális változásokról. Az anyagi státusz regionális, településtípus szerinti sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen (60-65% körüli arányban), a dél-alföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re (58 illetve 68%-uk).

 

A dolgozók 70%-a százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85%), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60%).

Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben. Számottevő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét. Az életkor mellett ma már az iskolai végzettség is nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire érzi magát valaki egészségesnek. Amíg a húszas-harmincas korosztályokban és a diplomások körében 85 százalék jó egészségi állapotról számolt be, addig a hatvanas-hetvenes éveikben járók és az alacsony státuszúak körében 35-40 százalék körüli volt az arányuk. Feltehetően az ellátórendszer egyenetlensége is szerepet játszik abban, hogy amíg a főváros és a megyeszékhelyek lakosságának 20-22 százaléka emlékezett inkább a betegségeire, mint egészséges mivoltára, addig a közepes és kisvárosokban élőknek 35 százaléka, a falvak lakóinak pedig 42 százaléka.

A magánélet kategóriájába – az egzisztencia, a munka, az egészség mellett – a családi, párkapcsolati viszonyok, a szűkebb élettér eseményei is beletartoznak. Mindezeket összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem. Az önértékelésekre legnagyobb hatása az anyagi helyzetnek van, másodsorban az egészségi állapot befolyásolja, így a magas társadalmi státuszúak és a fiatalok leginkább elégedettek a privát szférájukkal.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénz

    A munkaügyi hatóság március végétől két héten át több mint ezer vállalkozásnál ellenőrizte a munkabérrel kapcsolatos szabályok betartását. A szabálytalanságok száma nőtt az idei első negyedévhez képest. A leggyakoribb jogsértések közé tartozott a garantált bérminimumra, a minimálbérre, valamint a pótlékokra vonatkozó rendelkezések megszegése, vagy például a bérjegyzék hiánya. 

  • Fotó: shutterstock

    A Panama-botrány kapcsán ismét napirendre kerültek – teljes joggal – az offshore befektetések és gazdasági manőverek. Mivel az offshore a közbeszédben gyakran direkt rossz szándékú adócsalást, korrupciót takar, az alaposabb olvasók fejében felmerülhet a kérdés: offshore-ozni vajon mindig illegális? Mire használják az offshore-műveleteket azok, akik legálisan használják, s hol lép át a jogszerűség az illegalitásba? Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mi az „offshore”, miben különbözik tőle az adóparadicsom és mire használják ezeket a lehetőségeket a magánemberek.

  • cafeteria

     Önálló jogcímen adott, cafeteriarendszeren kívüli támogatást szeretnének az önkéntes pénztárak vezetői.

  • dohány

    Csalásra figyelmeztet az Országos Dohányboltellátó Kft..

  • volán

    Közösségi járműbérlést ígér a honlapján egy cég, amely kizárja a felelősségét a bérlésekkel kapcsolatban az általános szerződési feltételeiben.