A versenytilalmi megállapodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni, melynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. [Mt. 228. § (1) -(2) bekezdés]. Az ellenérték akár havi részletekben, akár egy összegben is meghatározható.

A versenytilalmi megállapodást tekintve nagyon sok kérdés felmerült, s vitás volt a munkavállaló és munkáltató között. 2020. január 01-től módosult az Mt. is, rögzítésre került, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Így ez azt eredményezi, hogy nem cs…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni, melynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. [Mt. 228. § (1) -(2) bekezdés]. Az ellenérték akár havi részletekben, akár egy összegben is meghatározható.

A versenytilalmi megállapodást tekintve nagyon sok kérdés felmerült, s vitás volt a munkavállaló és munkáltató között. 2020. január 01-től módosult az Mt. is, rögzítésre került, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Így ez azt eredményezi, hogy nem cs…

2024. március 28.

Új alapokra helyezi együttműködését az adatmegosztás terén a KSH és a Közbeszerzési Hatóság

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni, melynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. [Mt. 228. § (1) -(2) bekezdés]. Az ellenérték akár havi részletekben, akár egy összegben is meghatározható.

A versenytilalmi megállapodást tekintve nagyon sok kérdés felmerült, s vitás volt a munkavállaló és munkáltató között. 2020. január 01-től módosult az Mt. is, rögzítésre került, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Így ez azt eredményezi, hogy nem cs…

2024. március 28.

Növekvő eredmények, tovább erősödő jövedelmezőség: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt ért el 2023-ban az MBH Bank

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató köteles megfelelő ellenértéket fizetni, melynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. [Mt. 228. § (1) -(2) bekezdés]. Az ellenérték akár havi részletekben, akár egy összegben is meghatározható.

A versenytilalmi megállapodást tekintve nagyon sok kérdés felmerült, s vitás volt a munkavállaló és munkáltató között. 2020. január 01-től módosult az Mt. is, rögzítésre került, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Így ez azt eredményezi, hogy nem cs…