Adóügyeken kívül kötelező lesz a Cégkapu

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Belügyminisztérium sajtóközleményében kiemelte, hogy az átmeneti időszak csak a NAV-val való kommunikációra vonatkozik. A jogi személyeknek január 1-jétől minden más hatósági ügyet a Cégkapujukon keresztül kell intézniük.

A napokban megjelent közlemény szerint átmeneti időszakot biztosít a NAV a Cégkapu használatára, amely alatt még nem lesz kötelező a Cégkapun kommunikálni az adóhatósággal.
A gazdálkodó szervezetek jelentős többsége már eddig is elektronikusan tartotta a kapcsolatot a NAV-val, ezért számukra csak az elektronikus felület változik, ugyanis eddig vezető tisztségviselőik ügyfélkapuját használhatták. 

A NAV tájékoztatása szerint az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapujukon keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal, amelyet ügyfélkapus regisztrációval vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolvánnyal tehetnek meg.

A NAV nem jelezte, hogy mikor jár le az átmeneti időszak, mivel a Cégkapura történő zökkenőmentes átálláshoz kellő felkészülési időt kívánnak biztosítani a cégeknek.

Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábban bejeltentett képviseleti jogosultságok is változatlanok, azokat nem kell újra bejelenteni.

Az átmeneti időszakban a cégek választhatnak, hogy az Ügyfélkapujukon vagy Cégkapujukon kereztül kommunikálnak az adóhatósággal. A NAV pedig kizárólag a Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja majd.

A vezető tisztségviselők 2017 végéig még szankció nélkül regisztrálhatták vállalatukat a Cégkapura. 2018-tól a sajtóközlemények szerint majdnem minden ügyintézés a Cégkapun keresztül fog futni, de azért nem minden.

A kormányzati kommunikáció sokszor ellentmondásos volt a Cégkapu indulásával kapcsolatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például december 21-én közleményben adta hírül: hiába lett volna az új év első napja a határidő a cégeknek a regisztrációra, „januártól még nem kötelező a Cégkapu használata a NAV-nál”. Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium is küldött egy sajtóközleményt amelyben jelezte: „a gazdálkodó szervezeteknek január 1-től a Cégkaput kell használniuk”. Valójában nekik van igazuk, de a helyzet azért ennyire nem egyszerű.

Az elképzelések szerint januártól a Cégkapun keresztül lehet szinte minden elképzelhető hivatalos, céges ügyet intézni. A nagy különbség az, hogy a magánszemélyek választhatnak, szeretnék-e az Ügyfélkaput használni, a vállalkozásoknak viszont kötelező lesz a Cégkapura regisztrálni.

Összesen 26 különböző fajta szervezetet köteleztek arra, hogy a Cégkaput használják. A gyakorlatban ebbe minden olyan gazdálkodó szervezet beletartozik, amely jogi személy, tehát a gazdasági társaságok, az egyesületek, de a szövetkezetek és az alapítványok is Cégkapu-felhasználók lesznek. Az egyetlen kivételt az egyéni vállalkozók jelentik, ők továbbra is minden hivatalos ügyüket az Ügyfélkapun keresztül tudják elintézni, mivel a rendszer őket kvázi "magánszemélyként" kezeli.

Az állam részéről is szinte minden fontos ügyben a Cégkaput kell majd használni. Nemcsak a NAV-val való kapcsolattartás folyik majd itt, a vállalkozások bírósági ügyei, az ingatlannyilvántartás,és egyéb intéznivalók is a Cégkapura kerülnek át. Sőt, ha például egy céges autót megbüntetnek gyorshajtásért, papír helyett a Cégkapura érkezik majd egy értesítés erről.

A fejlesztés 8,4 milliárd forint EU-s pénzből valósul meg, amelyet arra kapott Magyarország, hogy megújítsák a magyarorszag.hu-t és hozzá kapcsolódóan az állami ügyintézést. Nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen rendszer jól működik, akkor az nagyon sok papírt és papírmunkát spórol meg a cégeknek – de az is egyértelmű, hogy ehhez egy jól előkészített bevezetésre van szükség, türelmi időkkel, különben még nagyobb lehet a káosz.

A nyáron már elindult az előzetes regisztráció, a cégeknek ekkor két határidőt kellett betartaniuk. Augusztus 31-ig regisztrálni kellett a rendszerbe, 2018 első napjától pedig kötelezően ott futott volna minden ügyintézés. Már a nyári indulás sem hozott teljes sikert: egy nappal a határidő előtt még gyakorlatilag semmi nem volt az oldalon, és szankció sem járt azért, ha egy cég nem regisztrált augusztus végéig.

December közepére aztán kiderült, hogy csupán az adóügyekben következik egy év átmeneti időszak, minden másban már 2018 januárjától indul az éles üzem. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden cégnek regisztrálnia kellett még 2017-ben. Amelyik vállalatnak csak adóügyekben van dolga 2018-ban az állammal, választhat, hogy a Cégkapun vagy az eddigi módon intézi ezt el. 

A fentiek alapján tehát minden más hivatalos ügyet a Cégkapun lehet csak intézni január 1től, és 2019-től pedig az adóügyekben is kötelező lesz a Cégkapu használata.

(hirlevel.egov.hu)

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Ausztria

    Bécsben tárgyalt szerdán Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár egyebek közt a Nyugat-Balkánról és a migrációról, de szóba hozta a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő családipótlék-változtatás kérdését is. 

  • grafikon

    Az elmúlt évben közel 40 ezer vállalkozás szűnt meg Magyarországon, 14 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban, ugyanakkor az elindult felszámolási eljárások száma emelkedett - áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzésében.

  • bilincs

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) leleplezte, hogy egy cégcsoport 150 millió forint áfát csalt el vegyi áruk illegális kereskedelmével - közölte a vámhivatal.

  • visszatérés a munkába

    A munkaviszony felmondása olyan érdekmúlás okán következik be (akár munkáltatói, vagy munkavállalói oldalt tekintjük), amikor a felek egyikének (vagy mindkettejüknek) megszűnik az az érdeke, amely a munkaviszony fenntartását addig szolgálta. A felmondásra azonban nem minden esetben van lehetőség, ennek részletes szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza.

  • Fotó: shutterstock

    A csoportos adóalanyiságról szóló cikksorozatunk befejező részében példákkal megvizsgáljuk a kapcsolt vállalkozások fogalmát és kitérünk azokra a kivételekre, amelyeknél nem kell figyelembe venni a kapcsolt viszonyt a csoportos áfa alanyiság tekintetében.