Adózás az Unióban statisztikai szemmel

  • Értesítő a rovat cikkeiről
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megjelentetett Statisztikai tükör című kiadvány legutóbbi számában az Európai Unió tagállamainak adórendszereit veszik górcső alá az adóterhelés mértéke, az adóbevételek megoszlása szempontjából. Eszerint Magyarországon az adóelvonás mértéke az uniós átlagot meghaladó mértékű, 40,4 százalék volt a 2008-ban.
Az Európai Unióban az adóterhelés mértéke jelentős különbséget mutat. A jelenleg legfrissebbnek tekinthető, 2008-as adatok szerint a legalacsonyabb, 28 százalékos GDP-arányos jövedelemcentralizáció Romániát, míg a legmagasabb, 48,2 százalék Dániát jellemezte. A régi tagállamokban általában magasabb az adóterhelés, mint az újonnan csatlakozottakban. Hazánkban az adó formájában történő elvonás mértéke 40,4 százalék volt, ami meghaladta az uniós átlagot, s ami egyben a legmagasabb arány az újonnan csatlakozott országok közül. Az adóterhelés GDP-arányos mértéke 2000 és 2008 között tizenhat tagállamban csökkent, míg a többiben nőtt. A legjelentősebb, 5 százalékpontos csökkenés Szlovákiában következett be, de négy-öt százalékpont közötti mérséklődés volt megfigyelhető Finnországban és Svédországban is – olvasható a KSH összefoglalójában, amelynek legfontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük.

ADÓBEVÉTELEK A KÖZTEHERVISELÉS JELLEGE SZERINT
A teherviselés jellege szerint az adó- és adójellegű bevételek három nagy csoportra oszthatók: a közvetlen (direkt) adókra, a közvetett (indirekt) adókra és a társadalombiztosítási hozzájárulásokra. A közvetlen adók (személyi jövedelemadó, társasági adó) esetében az adóalany és az adófizetésre kötelezett ugyanaz a személy. A közvetett adók (pl. áfa, jövedéki adó) esetében az adót a végső fogyasztó fizeti meg, nem pedig az adóalany. Az Európai Unió csak a közvetett adókra ír elő harmonizált szabályrendszert, míg a közvetlen adókat a tagállamok szabadon szabályozzák. A régi tagállamokban a közvetlen, a közvetett adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások lényegében azonos arányban részesednek az állami bevételekből, az újonnan csatlakozott tagállamokban - Málta kivételével - ezzel szemben kisebb a közvetlen adók szerepe.

Közvetlen adók
2010-ben a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa az Európai Unió átlagában 37,5 százalékos volt. A tagállamok közül Svédország vezet a legmagasabb adókulcs vonatkozásában (54 százalék), a legalacsonyabb kulcs pedig Bulgáriában van (10 százalék). Nálunk a legmagasabb kulcs 40,6 százalékos, amely Szlovéniát követően a második legjelentősebb az új tagállamok közül.

A KSH tanulmánya külön kiemeli, hogy számos újonnan csatlakozott tagállamban egykulcsos személyi jövedelemadót vezettek be, leghosszabb ideje ez a balti államokban. Néhány példát kiragadva, Szlovákiában 2004-től, Romániában pedig 2005-től létezik az egykulcsos rendszer 19 százalékos, illetve 16,0 százalékos adókulccsal. Bulgáriában és Csehországban 2008 óta van egykulcsos adó 10, illetve 15 százalékos mértékkel.

A magasabb jövedelmi szinttel rendelkező, fejlettebb európai államokban ugyanakkor inkább az erősen progresszív jövedelemadózás az elterjedt. Érdekesség, hogy közülük Luxemburgban 17 kulcsa van a központi jövedelemadónak. A legmagasabb jövedelmeket érintő elvonás mértéke nemcsak az új tagállamok, hanem az unió átlagában is mérséklődött az elmúlt évek során. A személyi jövedelemadó mérséklődését ellenben nemcsak az adókulcsok csökkentésével lehet elérni, hanem a kedvezmények bővítésével és az adóalap szűkítésével is.

A társasági adóból befolyó bevételek hasonló arányban részesednek a magyar bruttó hazai termék értékéből, mint az unióban átlagosan. Ellentétben a személyi jövedelemadó esetében tapasztalttal, a társasági adó legfelső kulcsának mérséklődését a gazdasági világválság sem állította meg, a 2010. évi szint 1,3 százalékponttal alacsonyabb a 2007-es szintnél. A legfelső adókulcs Máltán a legmagasabb (35 százalék) és Bulgáriában, valamint Cipruson a legalacsonyabb (egyaránt 10 százalék). Magyarországon a számított adókulcs 20,6 százalék, ami a tizenhetedik legmagasabb az unió, és a harmadik az újonnan csatlakozott országok rangsorában. Az alacsonyabb gazdasági fejlettséggel jellemezhető újonnan csatlakozott tagállamokban a társasági adó mértéke összességében elmarad a régi tagállamokétól.

Közvetett adók
Az Európai Unióban a tagállamok által egységesen követendő keretszabályokat az áfairányelv szabályozza. Eszerint a normál áfakulcson kívül legfeljebb két kedvezményes kulcs lehet. A normál kulcsnak legalább 15 százalékos, míg a kedvezményesnek 5 százalékosnak kell lennie. A tagállamok közül a legnagyobb bevétel GDP-arányosan és a teljes adóbevételekben elért részesedését tekintve is Bulgáriában keletkezett, a másik végletet Spanyolország, illetve Olaszország jelenti. A gazdasági válsággal összefüggésben számos tagállamban mérsékelték az élelmiszereket és létszükségleti cikkeket terhelő adókat. Az áfa-bevételekre tapasztaltakhoz hasonlóan a tagállamok közül a legmagasabb GDP-arányos bevétel Bulgáriát jellemezte, míg a legalacsonyabb arány Olaszországra alakult ki a jövedéki és más fogyasztási adók tekintetében.

Társadalombiztosítási hozzájárulások
Hazánkban a társadalombiztosítási hozzájárulások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2008-ban 13,8 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. Magyarországon a munkaadók által befizetett hozzájárulások a GDP 9,8 százalékát jelentették, közel háromszor akkora arányt, mint ami a munkavállalói hozzájárulásokra számítható. A munkáltatói hozzájárulás mértéke nálunk a negyedik legmagasabb volt az uniós tagállamok 2008-as rangsorában. A tagállamok közül a legmagasabb GDP-arányos társadalombiztosítási hozzájárulás Csehországot, illetve Franciaországot jellemezte (16,2, és 16,1 százalék), a sor másik végén pedig Írország és Dánia állt 5,3, illetve 1 százalékkal. A tagállamok túlnyomó többségében a munkáltatók magasabb összegű társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek az alkalmazottaik után, mint maguk a dolgozók. Ez alól azonban van néhány kivétel, úgymint Dánia, Hollandia, Luxemburg és Szlovénia.

ADÓBEVÉTELEK MEGOSZLÁSA KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLYOZÁS SZERINT

Fogyasztási adók
A gazdasági válság 2008-as kitörése megállította azt a korábbi tendenciát, miszerint a fogyasztást érintő adóteher folyamatosan emelkedett. Magyarországon a fogyasztási adókból származó bevételek a GDP 14,5 százalékát tették ki, ami a negyedik legmagasabb arány az uniós tagállamok közül, amelynek jelentős részét az áfa jelenti.

A munkát terhelő adók
A munkát terhelő adókat lényegében a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentik. Hazánkban a munkát terhelő adók GDP-hez viszonyított aránya 20,8 százalék volt, 1,1 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag, s ami a legmagasabb arány az újonnan csatlakozott országok közül – állapította meg a KSH. A tagállamok közül a legmagasabb, a GDP 28,5 százalékát jelentő munkát terhelő adóbevétel Svédországban, míg a legalacsonyabb (9,6 százalék) Máltán keletkezett.

A tőkét terhelő adók
Magyarországon a tőkét terhelő adókból a bruttó hazai termék 5,1 százalékát kitevő bevétel keletkezett, ami mindössze a huszonharmadik legmagasabb arány a tagállamok közül. A tagországok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint a legmagasabb, 45,9 százalékos elvonás az Egyesült Királyságot jellemezte. A fogyasztást és a munkát terhelő adókkal ellentétben (amelyek esetében a magyar adószint meghaladta az uniós átlagot) a tőkét érintő implicit adóráta (19,2 százalék) lényegesen elmaradt az uniós átlagtól. Az elvonás szintje a többi kelet-közép-európai ország esetében is alacsonyabb volt, mint a régi tagállamok esetében. Ez többek között azzal magyarázható, hogy az új tagállamok tőkével szerényebben ellátottak, mint a régiek, valamint azzal, hogy az elvonás mértékének növelésekor a tőke könnyen kivonható.

Környezeti adók
A környezeti adók négy nagy csoportra oszthatók az energiaadókra, a közlekedési adókra, a környezetszennyezési adókra és az erőforrásokat terhelő adókra. A környezeti adóbevételek háromnegyedét az energiaadók jelentik. Hazánkban a környezeti adók a bruttó hazai termék 2,7 százalékát jelentették 2008-ban, ami a kilencedik legmagasabb arány a tagállamok közül a KSH összefoglalója szerint.

Forrás: A cikk teljes terjedelemben a KSH honlapján olvasható.
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.