Akcióterv a trükkös webáruházak ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A félrevezető online kereskedelmi gyakorlat kiszűrésére a szaktárca a társhatóságokkal közösen rendszeresen ellenőrzi a webáruházakat az erre a célra kidolgozott akcióterv alapján – közölte Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.


A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az idén a fogyasztóvédelem középpontjában az e-kereskedelemmel és a termékbiztonsággal kapcsolatos kérdések szerepelnek, ezért az interneten „csodát ígérő” terméket árusító, megtévesztő állításokat feltüntető webáruházak elleni eredményes fellépés érdekében az ITM a fogyasztóvédelmi hatóság mellett az akcióterv végrehajtásába bevonja a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) is.

Keszthelyi Nikoletta felidézte, hogy a közös hatósági fellépés eredményeként jelentős mértékben csökkentek a szabálytalan árubemutatók.

Az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára szólt arról, hogy az elmúlt időszakban több mint 1200 e-kereskedelmi vállalkozást vizsgáltak, jó részük félrevezető kereskedelmi gyakorlatot folytatott. 

Példaként említette: próbavásárlás után az OGYÉI megállapította, hogy a gyógyhatást ígérő termékben nem volt megfelelő hatóanyag, az orvosi eszközök esetében a hazai forgalmazásra vonatkozó előírások nem teljesültek.

A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a későbbi problémák elkerülése érdekében arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy vásárlás előtt tájékozódjanak a webáruházról.  

A jogszerűen működő webáruházak széleskörűen tájékoztatnak a fogyasztói jogokról, a szállítási és fizetési tudnivalókról, a vásárlás utáni elállási lehetőségről, ezek betartását a fogyasztóvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi – mondta Keszthelyi Nikoletta.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

Jellegzetes problémaként említette, hogy a „csodát ígérő” honlapok telefonszámon kívül más elérhetőséget jellemzően nem tüntetnek fel, a vállalkozásról nem adnak információt, a vásárlói elállási lehetőséget nem biztosítják. Jellemző ezekre a honlapokra, hogy először a fogyasztót egy problémával szembesítik, majd erre kínálnak megoldást, a megrendelést pedig azonnal el lehet küldeni.

Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, hogy az élelmiszerágazat hatékony felügyelete és kifehérítése céljából a Nébih törekszik az együttműködésre az érintett társhatóságokkal, valamint az egyéb szakmai és szakmaközi szervezetekkel.

Hangsúlyozta, hogy az étrendkiegészítők ellenőrzését fontosnak tartják, mert élelmiszernek minősülnek. Legutóbb egy logisztikai cégnél foglaltak le több mint 60 ezer doboz étrendkiegészítőt, 668 millió forint értékben, többnyire fogyasztószereket, zsírégetőket, potencianövelő termékeket, vitaminokat, hajhullás elleni szereket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).