Alig nőtt tavaly az ipari termelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly decemberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, míg a tavalyi év egészét tekintve a termelés volumene 2016-ban 0,9 százalékkal haladta meg a 2015-ben mértet – erősítette meg a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.


Munkanaphatástól megtisztítva tavaly decemberben a termelés 1,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év utolsó hónapjában.    

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált tavaly decemberben, míg a csekély súlyú bányászaté 10,6 százalékkal visszaesett 2015 decemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,5 százalékkal mérséklődött tavaly decemberben.

A feldolgozóipari termelés 24 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal visszaesett 2016 utolsó hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A közúti gépjármű gyártása számottevően, 10,9 százalékkal, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása kisebb mértékben, 1,9 százalékkal csökkent – írta a KSH.

A feldolgozóipari termelés több mint 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,9 százalékkal emelkedett. A legjelentősebb, 24 százalékos súllyal szereplő alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,4 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,4 százalékkal nagyobb volt tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt – írta a KSH.

Tavaly decemberben az ipari export volumene 4,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés csaknem felét kitevő két alág közül a 30 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,0 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,0 százalékkal nőttek – írta a KSH. Az ipar belföldi értékesítése 3,9 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

 

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1 százalékkal csökkent 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,8 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 2,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 3,2 százalékkal meghaladta a 2015. decemberit.

Tavaly egész évben az ipari termelés 0,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 7,4 százalékos növekedést követően.

A feldolgozóipari termelés volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél, a három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása csak 0,3 százalékkal emelkedett (az év utolsó négy hónapjában már visszaesés volt), míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé nőtt a legjobban (9,3 százalékkal).

Az ipari export 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, míg 2015-ben még 9,8 százalékos volt a volumennövekedés. A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka ment exportra. A feldolgozóipari export 1,3 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 0,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 8,6 százalékkal emelkedett.

Az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék), Közép-Magyarországon (3,7 százalék), valamint Észak-Alföldön (2,3 százalék) visszaesett. A többi négy régióban 2,1 és 15,4 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt a kis súlyú Dél-Dunántúlon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).