Az út- és vasútépítések pörgetik az építőipart – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az építőipar idei első tíz hónapja érdemi növekedést hozott, ami nem kis részben az út- és vasútépítési munkáknak volt köszönhető. Jelentőségük tovább erősödhet, mivel az e területeket magában foglaló egyéb építmények főcsoport szerződésállománya október végén csaknem 50 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Megfordulni látszik az építőipar jó ideje tartó süllyedő trendje: az idei első tíz hónapban 8,3 százalékkal nőtt az ágazat termelése. A főcsoportok közül az épületek építése 12,1 százalékos, míg az egyéb építményeké 9,5 százalékos bővülést mutatott. Előbbinél ez főként az ipari épületek építéséből adódott, míg utóbbinál mindenekelőtt a vasút- és útépítési munkáknak volt köszönhető. Októberben a két főcsoportnál a Központi Statisztikai Hivatal 28,8 százalékos, illetve 13,2 százalékos felfutást mért az egy évvel korábbi szinthez képest.
A jövőre nézve biztató jel, hogy az októberében kötött új szerződések volumene is 10,4 százalékos emelkedésről árulkodott. Ezen belül viszont már egyértelműen az egyéb építmények viszik a prímet, amelyeknél a 39,5 százalékos megugrás a gyorsforgalmi úthálózat, illetve elkerülő utak építésére, valamint közműfejlesztésre kötött néhány nagy értékű szerződéssel magyarázható. Eközben az épületek építésére kötött szerződéseknél 30,0 százalékos visszaesést mértek – igaz, ez főként a magas bázisból adódott, amelyet egy esztendeje az egészségügyi épületekre kötött kontraktusok dobtak meg. Ezzel együtt, az építőipari vállalkozások 2013. október végi szerződésállománya 36,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. E vonatkozásban megint az – út- és vasútépítések dominálta – egyéb építmények alágazatot kell kiemelni, 49,0 százalékos plusszal (az épületek építésére vonatkozó szerződések 7,3 százalékkal kúsztak feljebb).
Úgy tűnik tehát, az utak és vasutak fejlesztése ismét munkát ad az építőipar szereplőinek. A KSH friss éves áttekintése alapján egyébként 2012-ben a két hálózat útjainak, illetve vonalainak hossza gyakorlatilag stagnált. Ugyanúgy 7,1 ezer kilométer vasútvonalat használtak, mint egy évvel korábban, s a 31,7 ezer kilométernyi országos közút is a 2011-es állapotnak felelt meg. Csupán az önkormányzati utak hossza nőtt minimális mértékben, 170,3 ezer kilométerre.
Az ezen két úthálózaton közlekedő járműállomány változási tendenciája ellentétes előjelű. A közúti gépjárművek együttes száma 0,7 százalékkal, 3,62 millió darabra emelkedett. Ezen belül a személygépkocsik, a motorkerékpárok és a vontatók száma is bővült, s az autóbuszok és tehergépkocsik állománya sem szűkült érdemben. Eközben a vasúti járműállomány valamennyi altípusánál visszaesést regisztráltak; különösen teherkocsikból és motorkocsikból volt kevesebb, mint egy évvel korábban, de a mozdonyok és a vasúti személykocsik száma is zsugorodott.
