Brexit: nagyvállalatoktól kért segítséget a brit kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legnagyobb brit vállalatok vezetőitől kér nyilvános támogatást Brexit-stratégiájához a brit kormány, de a megkeresett üzleti vállalkozások zöme indulatosan elvetette a kezdeményezést.

A kormány által előre megírt támogató levél, amelynek aláírását a Downing Street kéri a vállalatoktól – köztük a Londoni Értéktőzsde legnagyobb tőkeértékű cégei alkotta FTSE-100 index több tagvállalatától -, szerdán eljutott a Sky News brit hírtelevízióhoz is. 

A médiatársaság által idézett nyílt levél szerint a vállalatvezetők – függetlenül attól, hogy a tavaly júniusi népszavazáson a brit EU-tagság megszűnését vagy fenntartását támogatták-e – egyöntetűen elfogadják, hogy a Brexit-folyamat végbemegy, kötelezettséget vállalnak arra, hogy sikerre viszik e folyamatot, és üdvözlik, hogy a kormány igyekszik megállapodásra jutni egy átmeneti időszakról az EU-val folytatott kilépési tárgyalásokon, annak érdekében, hogy a brit vállalati szektor alkalmazkodni tudjon az új kapcsolatrendszerhez.

A levéltervezet szerint a brit vállalatoknak készen kell állniuk arra is, hogy szakértelmükkel és hálózataikkal – a kormány törekvéseivel összhangban – elősegítik a kapcsolatok megerősítését olyan piacokkal, mint például az Egyesült Államok, India, Japán és Mexikó.  

A Sky News által megkeresett brit nagyvállalati vezetők azonban a médiatársaság beszámolója szerint „hitetlenkedve” fogadták a kezdeményezést. Egyikük kijelentette: semmiképpen nem írja alá a levelet, tekintettel „a Brexit-tárgyalásokat övező káoszra”.

A brit üzleti szektor és a kormány kapcsolatait már jó ideje jelentősen terheli, hogy London a brit EU-tagság megszűnésével együtt ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is. A kormány érvelése szerint ha Nagy-Britannia fenntartaná tagságát ezekben az integrációs szerveződésekben, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. E feltételek közé tartozna mindenekelőtt az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének további érvényesítése brit részről, ezt viszont London határozottan elveti.

 

A brit kormány ugyanakkor a Brexit-stratégiáról összeállított Fehér könyv szerint „nagyratörő és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az Európai Unióval.

E stratégia kockázataira azonban a brit üzleti szektor már többször is figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon mégsem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni, és ha a brit gazdaság nem fér hozzá akadálymentesen az EU belső piacához sem, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

Nemrégiben a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

(MTI)

---