Drágul az élet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen a sertéshúst kedvelő dohányosok jártak rosszul az árváltozásokkal. 2,1 százalékos az infláció.


Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az előző hónaphoz képest pedig 0,6 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal nőttek 2017 azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció az áprilisival megegyező, 2,4 százalék volt májusban is.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és a járműüzemanyagok ára nőtt. Az élelmiszerek átlagosan 3,8 százalékkal drágultak.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a főcsoportok többségénél az áremelkedés üteme mérséklődött áprilishoz képest, a maginfláció stabil, a növekvő bérköltségek hatása a szolgáltatások nagy részénél kevésbé jelent meg. Az üzemanyagok áremelkedésének mértékét viszont fokozta, hogy ebben a csoportban 2017 májusában visszaesés következett be, így a bázishatás is jelentős – tette hozzá.

Májusban az üzemanyagok egyetlen hónap alatt 4,2 százalékkal drágultak és 9,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A dohányáruk éves áremelkedése az áprilisi 9,2 százalékról 7,4 százalékosra mérséklődött, míg a szeszes italoké 3,5 százalékról 3,0 százalékosra.

Az élelmiszerek átlagosan 3,8 százalékos drágulásán belül a tojás ára 14,3 százalékkal, a vajé 12,7 százalékkal, a száraztésztáé 9,6 százalékkal, a tejtermékeké 7,5 százalékkal, a liszté 6,1 százalékkal emelkedett, ami az áprilisinál mérsékeltebb éves emelkedést mutat. A cukor viszont 19,9 százalékkal olcsóbb lett. A burgonya 12,8, a friss gyümölcs 4,5, a zöldségek 1,4 százalékkal kerültek többe.      Az egyéb cikkek ára döntően az üzemanyagok miatt 4,3 százalékkal emelkedett, mert az árucsoporton belül a tankönyvek ára 58,7 százalékkal csökkent.     A szolgáltatások átlagosan 1,7 százalékkal nőtt, de a lakbérek 5,3, a távolsági utazások 5,5, a postai szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, a telefon és internet viszont 5,7 százalékkal olcsóbb lett.  

[htmlbox art_tukor]

 

A háztartási energia ára 1,3 százalékkal emelkedett, a tüzifa árának 13,2 százalékos növekedése miatt, miközben a vezetékes áram és gáz ára nem változott.  

A ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkekért viszont 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni májusban tavalyhoz képest. A használtautók 10,4 százalékkal olcsóbbak lettek, míg az újak 2,6 százalékkal drágultak, a számítógépek és telefonok 3,3 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly májusban.

(MTI)

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlaga nem változott – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az első hét hónapban 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,6 százalékos volt júliusban.

Egy év alatt a dohányáruk 7,9 százalékos drágulása volt a legjelentősebb a jövedéki adó árfelhajtó hatása miatt, a szolgáltatásokon belül pedig az üdülési szolgáltatások drágultak jelentősen, ami minden év júliusában megfigyelhető, de az áremelkedés mértéke idén kissé meghaladta a szokásos szintet – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.

Az élelmiszerek 3,3 százalékos átlagos áremelkedésén belül jelentősen, 12,7 százalékkal drágult a sertéshús, 10,8 százalékkal a sajt, 8,9 százalékkal a cukor, 8,3 százalékkal a párizsi és a kolbász, 7,1 százalékkal a kávé, 5,4 százalékkal a kenyér. A baromfihús ára 14,9 százalékkal csökkent. A friss gyümölcsök 6,7 százalékkal kerültek többe, a zöldségek 4,5 százalékkal, de a burgonya 10,3 százalékkal olcsóbb lett. 

Az üzemanyagok ára a júniusi 1,7 százalékos havi árcsökkenés után ismét 1,5 százalékot esett, de éves összehasonlításban 0,5 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek közül a tanszerek 2,9 százalékkal drágultak, de a tankönyvek 8,8 százalékkal olcsóbbak lettek.  Az újságok folyóiratok 6,9 százalékkal, a gyógyszerek 2,7 százalékkal drágábbak lettek a tavaly júliusinál. 

A háztartási energia ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt egy év alatt, a tűzifa 6,0 és a palackos gáz 3,9 százalékos emelkedése miatt. 

A szolgáltatások ára átlagosan 1,8 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 9,1 százalékkal drágult, a külföldi viszont 2,6 százalékkal olcsóbb lett a tavalyinál. A telefon és internet tarifák 3,4 százalékkal csökkentek, a postai díjak 5,9 százalékkal emelkedtek. 

A szeszes italok évi 2,5 százalékos drágulását a sörök árának  4,9 százalékos emelkedése húzta, míg a bor olcsóbb volt a tavaly júliusinál. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.