Eddig tartott a kamatcsökkentési ciklus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot, elemzők szerint az MNB kamatcsökkentés nélkül is lazíthat.

A piaci várakozásoknak megfelelően 0,90 százalékon hagyta a monetáris tanács az alapkamatot,.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője felidézte, hogy az MNB a három hónapos betét hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani monetáris politikáját, az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapír-piacra.

Úgy vélte, a szeptember végén meghatározandó limit keretösszegét az MNB új inflációs jelentése is befolyásolhatja. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön. A Takarékbank arra számít, hogy 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben erősödhet a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a három hónapos betétekben elhelyezhető összeg korlátozásával a jegybank kiszorítaná a pénzt az eszközből, így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek. Hozzátette: amíg a nem konvencionális intézkedések pontos hatása nem látható, addig nem valószínű, hogy az MNB hozzányúlna a kamathoz.

[htmlbox ongondoskodas]

 

Az infláció is a várakozásoknak megfelelően alakul, a nemzetközi hangulat is inkább a változatlan kamatszintet támogatja Németh Dávid szerint. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England (BoE) is laza monetáris politikát folytat a gazdaság élénkítése érdekében, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig továbbra is halogatja az esetleges kamatemelést, ami szintén a tartás mellett szól – tette hozzá.

Hasonlóan vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is, kiemelve, a piac szeptemberben kaphat iránymutatást a jegybanktól a három hónapos betétek év végi szintjével kapcsolatban, ami befolyásolhatja a rövidebb lejáratú kamatszinteket. Úgy vélte, a jegybank várhatóan továbbra is törekszik a bankközi kamatok irányadó ráta alatt tartására, ezzel próbálva fékezni a forint erősödését.

Kitért arra, hogy támogatta a kockázatvállalást a globális tőkepiacokon, hogy a Brexitet követően a vezető jegybankok újabb élénkítő csomagokat jelentettek be. A magyar inflációs folyamatokban továbbra sincs jelentős változás, a júliusi mínusz 0,3 százalékos adat ugyan elmaradt a jegybank várakozásától, azonban az év hátralevő részében gyorsulni kezd a pénzromlási ütem, amelyet a bázishatáson kívül hosszabb távon a gyorsabb bérnövekedési ütem is emel majd – tette hozzá.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint ez az ülés az utolsó a „papírforma ülések” sorában, a nyár lezárultával ismét izgalmas időszak következik. 

[htmlbox Közbesz_szemle]

 

Kifejtette, a dezinflációs folyamatok miatt az infláció messze elszakadt az MNB 3 százalékos céljától. A jegybank fokozott figyelmet fordít az euróövezetből érkező külső deflációs nyomásra, amely belső keresletélénküléssel mostanáig még nem volt kiegyensúlyozható. A következő két hónapban az egy évvel ezelőtti olajáresés kikerül az indexből, valamint jövedékiadó-emelés is felfelé hajtja majd az árakat – vélekedett. A nagy kérdés, hogy ez a két hatás elegendő lesz-e ahhoz, hogy ismét 1 százalék fölé kerüljön az éves alapú infláció, már csak azért is, mert a jövő évtől tervezett járulékcsökkentés feltételezhetően ismét dezinflációs hatású lehet – írta az Equilor vezető elemzője.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője pedig azt emelte ki, nem valószínű, hogy a monetáris tanács rövidtávon a kamatcsökkentés mellett döntene, amíg nem látszik hogyan működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása.

Az Erste prognózisa szerint az év végéig stabilan 0,9 százalék maradhat az alapkamat, ha pedig beváltja a hozzáfűzött reményeket az új eszköz, akkor akár a jövő évben sem nyúlnak majd az alapkamathoz.

Az elemző szerint a szeptemberi kamatdöntő ülés nemcsak azért lesz izgalmas, mert először dönt a monetáris tanács a betétbe helyezhető likviditás mennyiségéről, hanem azért is, mert új inflációs jelentés és makrogazdasági előrejelzéseit is publikálja az MNB. Júniusban a jegybank átlagosan 0,5 százalékos, jövőre pedig 2,6 százalékos inflációval számolt, míg az Erste idei és jövő évre vonatkozó becslése 0,4 százalék és 1,8 százalék. Ürmössy Gergely úgy vélte, az MNB jövő évi inflációs előrejelzése túl magas, a jegybank várhatóan csökkenti azt.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, az elmúlt hónap makrogazdasági és pénzpiaci információi nem hoztak érdemi változást, a gazdasági-pénzügyi feltételek tehát nem indokolták, hogy a kamatpolitika letérjen az útjáról. A jegybanki közlemény után elküldött kommentár szerint a közleményben megerősítették, hogy a három hónapos betét állományának év végi elvárt szintjére és az igénybevétel operatív részleteire vonatkozó döntését a tanács szeptemberben hozza meg.

A folyamatok változatlan kamatszintet vetítenek előre az év hátralévő részére, esetleges mozgástér-növekedés esetén pedig nem kamatváltozás, hanem egyéb mennyiségi, likviditási illetve hitelintézkedések következhetnek – vélte a CIB elemzője.

(MTI)

---