Energiahatékonyság: változó jogszabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Energetikai szakreferenst kell alkalmaznia a nagyobb energiafogyasztóknak, illetve az év végével változtak a kötelező energetikai audit szabályai is – figyelmeztet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.


Energetikai szakreferens alkalmazására kötelezi a jogszabály 2016. december végétől azokat a vállalkozásokat, amelyek meghatározott energiamennyiségnél többet fogyasztottak a tárgyévet megelőző három évben – írja közleményében a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Az energiahatékonysági jogszabályok 2016. december 21-én hatályba lépett módosításai szerint a kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek a jelzett három évben évente átlagosan több mint 400 ezer kilowattóra áramot, 100 ezer köbméter földgázt vagy 3,4 ezer gigajoule hőt használtak fel.

„A szakreferensek feladata, hogy elősegítsék az energiahatékonysági szemlélet és gyakorlatok terjedését azzal, hogy szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesznek a rendszeres energetikai auditban is, illetve jelentést készítenek a vállalkozás energetikai szokásairól és a vállalkozás által elért energiamegtakarítási eredményekről. Utóbbi dokumentumot a tárgyévet követő május utolsó napjáig közzé is kell tennie a vállalkozásoknak.” – mondta Csáki János, a Baker & McKenzie szakértője. „A szakreferens a vállalkozástól független olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik a jogszabályban foglalt megfelelő szakirányú végzettséggel, energetikai területen szerzett szakmai gyakorlattal és vizsgával. Cég is lehet szakreferens, ha azzal legalább egy olyan természetes személy áll a jogszabályban meghatározott jogviszonyban, aki megfelel a fenti követelményeknek.

 

Az energetikai szakreferens igénybevételét a vállalkozásnak 30 napon belül be kell jelentenie a Magyar Energetikai- és Közmű-Szabályozási Hivatalnál (MEKH) – a bejelentés elmulasztása 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot jelenthet a moratórium letelte, azaz 2017. június 30. után. A módosításból úgy tűnik azonban, hogy a moratórium nem vonatkozik arra az esetre, ha a vállalkozás az energetikai szakreferens igénybevételére vonatkozó kötelezettségét sérti meg.” – hangsúlyozta a szakértő.

A módosítás továbbá egyértelműsíti a nagyvállalatok számára négyévente kötelező energetikai audit esedékességének számítását: a négyéves időszakot mindig a korábbi audit elkészítésének napjától kell számolni, az első auditot pedig az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30-ig kell elvégezni – függetlenül e regisztráció tényleges megtörténtétől. Ez utóbbi szabály nem vonatkozik azokra a nagyvállalatokra, amelyek már 2015. december 5-én az auditálásra kötelezettek körébe tartoztak és nem mentesültek az auditálási kötelezettség alól. Továbbá, az évente megismétlendő regisztrációért a nagyvállalatoknak ezentúl 100 ezer forintos regisztrációs díjat is fizetniük kell, a MEKH pedig honlapján teszi közzé a nagyvállalatokról vezetett nyilvántartását. A regisztráció elmulasztása 1 millió forintig, az energetikai auditálás elmaradása pedig 10 millió forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírságot jelenthet. Az energiahivatal 2017. június 30-ig azonban nem állapít meg bírságot az energetikai auditálás elmaradása miatt.

Mostantól az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett vállalkozásoknak is adatot kell szolgáltatniuk a MEKH felé az energiafelhasználásuk mértékéről, illetve a végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel elért energiamegtakarítási adatokról – korábban ez a kötelezettség csak a nagyvállalatokat érintette. Az adatszolgáltatás elmulasztása egymillió forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírságot jelenthet.

Az új szabályok ugyanakkor az energetikai auditorokat is adatszolgáltatásra kötelezik a MEKH felé a vizsgálat eredményeiről – nemcsak egy-egy adott vizsgálatról, hanem az egész évi auditálási tevékenységükről is. Ennek elmulasztása továbbra is 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Az auditorok emellett 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatók, ha hibás vagy hiányos energetikai auditjukat 90 napon belül nem javítják vagy pótolják – aki pedig két éven belül kétszer kerül ilyen helyzetbe, azt a névjegyzékből is törölhetik és eltilthatják a további tevékenységtől.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).