Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága, az Európai unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke szerint. Székhelyáthelyezés kérdése az EU-ban régóta napirenden van. A terület szabályozottsága változóban van, remélhetőleg a sok-sok éves bizonytalanság hamarosan megszűnik. Maga a Bíróság gyakorlata sem mondható e tekintetben egységesnek.
Számos oka lehet egy székhelyáthelyezésnek, átalakulásnak: kedvezőbb adójogi, jogi környezet, pályázati támogatottság, stb.. A székhelyáthelyezésnek nemcsak adójogi oka, de adójogi következménye is van/lehet, melyet a következő cikkünkben részletezünk.
A Polbud ügy szerint, Polbud lengyelországi székhelyű részvénytársaság (Lack), amely úgy döntött, hogy a 2011. szeptember 30-án kelt rendkívüli közgyűlés határozatával áthelyezi székhelyét Luxemburgba. Ez a határozat nem tartalmaz hivatkozást arra, hogy hol irányítják Polbud üzleti tevékenységét, illetve arra sem, hogy a társaság üzleti tevékenységét ténylegesen hol végzik. 2011. október 19-én a Polbud végelszámolásra vonatkozó eljárást indított. 2013. május 23-án a Consoil Geotechnik Sarl részvényesei határozatot fogadtak el arról, hogy székhelyét Lengyelországból Luxemburgba áthelyezik a luxemburgi jognak a jogi személyiség elvesztése nélkül történő alkalmazása céljából. Polbud 2013. június 24-én a lengyel kereskedelmi nyilvántartásból való törlési kérelmet nyújtott be. A bejelentés oka a cég székhelyének Luxembourgba történő áthelyezése volt. Polbudot felkérték, hogy nyújtsa be a végelszámolással kapcsolatos dokumentumokat és pénzügyi számlákat. Polbud kijelentette, hogy ezeknek a dokumentumoknak a benyújtása nem szükséges, mivel nem került sor végelszámolásra, vagyonát nem osztották fel a részvényesek között és tevékenysége a luxemburgi jog szerint bejegyzett társaságként folytatódik.
Az Európai Unió Bírósága megvizsgálta az európai jognak való megfelelés kérdését a letelepedés szabadságával kapcsolatban az EUMSZ 49. és 54. cikkét, valamint azt a lengyel rendelkezést, amely szerint a társaság végelszámolását kérik a luxemburgi székhelyű társaság székhelyáthelyezése előtt azért, hogy a cégnyilvántartásból töröljék, a részvényeseknek a székhely szerinti államban (Lengyelország) megszerzett jogi személyiségének folytatásáról szóló határozata alapján.
A Bíróság megállapította, hogy jelenleg minden tagállamnak joga van meghatározni azt a kapcsoló elvet, mely alapján a társaság az adott országban létrejöttnek minősül.
A téma szempontjából a nemzetközi magánjog jog szabályait kell vizsgálni. Vannak országok, ahol a bejegyzés elve, vannak országok, ahol a tényleges székhely elve – üzletvezetés helye érvényesül. Ez alapján egy társaságra a bejegyzés országára, illetve az üzletvezetés helye szerinti jogát kell alkalmazni. Majd ezek után meg kell vizsgálni, hogy az adott tagállam társasági joga hogyan határozza meg a székhely fogalmát. Lehet, hogy a székhely a bejegyzett iroda, de lehet külön az üzletvezetés helye is. Sőt az is előfordulhat, hogy kettő egybeesik. S itt kezdődik a káosz: ha két eltérő elvet valló országból ide-oda akarja a társaság a székhelyét áthelyezni, esetleg átalakulni. Kérdés, hogy ez esetben, melyik ország joga lesz irányadó, illetve egyáltalán az áthelyezés, átalakulás lehetséges-e.
Abban az esetben, ha egy tagállam jogának hatálya alá tartozó társaság egy másik tagállam joga szerint társaságként alakul át, úgy, hogy közben teljesíti az utóbbi tagállam jogszabályai által előírt feltételeket, akkor az utóbbi tagállam nem korlátozhatja a társaságot e tekintetben. Különösen akkor nem, ha a korlátozás a külföldi társaságokra nézve többlet kötelezettséget jelent.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 49. és 54. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a letelepedés szabadsága az egyik tagállam jogával kapcsolatban alapított társaság létesítő okirat szerinti székhelyének (bejegyzett székhely) egy másik tagállam területére történő áthelyezésére is vonatkozik, azzal, hogy az utóbbi tagállam joga szerint alapított társasággá alakuljon át, anélkül, hogy megváltoztatná a társaság tényleges székhelyét. A Bíróság megállapította, hogy a származási állam nem volt jogosult a végelszámolási eljárás kötelezésére határokon átnyúló átalakítás esetén, és ezért ez a magatartás a letelepedés szabadságának korlátozását jelenti. A Bíróság úgy vélte, hogy ilyen korlátozás csak akkor megengedett, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá. A kényszerítő indokokat az EUMSZ is tartalmazza, pl. mint közérdek, közbiztonság, közegészségügy.
Az ítélet azt is megállapítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a lengyel nemzetközi magánjogról szóló törvény szerint a bejegyzett székhelyének átruházása a Lengyel Köztársaságtól eltérő tagállamba nem jelenti a jogi személyiség elvesztését. Amint azt a főtanácsnok indítványának 46. pontjában kifejtette, a lengyel jog ennek megfelelően elismeri a jelen ügyben, hogy a Polbud jogi személyiségét főszabály szerint a Consoil Geotechnik folytathatja.
Az Európai Unió Bírósága által adott magyarázatokból azonban úgy tűnik, hogy a társaság létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezésével történő határokon átnyúló átalakulás feltétele, hogy a fogadó tagállam elegendőnek tartsa a létesítő okirat szerinti székhelyet a területén. Ha a fogadó tagállam jogszabályai kifejezetten előírják, hogy a társaságok tényleges székhelye is e országban legyen, (vagyis Luxemburgban), így már kevésbé biztos, hogy a letelepedés szabadsága kellően indokolná ezt az átalakulást. Erről a kérdésről még lehet(ne) vitatkozni.
Az ügy megerősíti továbbá a határokon átnyúló átalakulások uniós jog szerinti pozitív harmonizációjának szükségességét és ismételten kiemeli a székhelyáthelyezésekre vonatkozó irányelv megalkotásának szükségességét, mely összehangolja a jogi eljárásokat (beleértve a kapcsoló elveket is), a kisebbségi részvényesek, a hitelezők és a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályokat is).
Ez ügyben álláspontom szerint remélhetőleg ez év II. felében várható némi előrelépés.
Azt, hogy a székhelyáthelyezés milyen adójogi problémákat vet(het) fel, következő cikkünkben részletezzük.
A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.
