Érdemes egyszemélyes kft-t alapítani?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozás sikeréhez önmagában sem az ötlet, sem pedig a tőke nem feltétlenül elég: kulcsmomentum a megfelelő cégforma megtalálása. Az egyszemélyes kft alapításának, működtetésének előnyeit, bonyodalmait és költségeit vesszük sorra.


Az egyszemélyes Kft. alapítása az egyszemélyi tulajdonos által meghatározott alapító okirattal történik, és ügyvédi ellenjegyzésével jön létre. Tehát ebben az esetben nincs társasági szerződés, de az alapító okirat ugyanazt a szerepet tölti be. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az egyszemélyi alapító személy a kft 100%-os tulajdonosa. Ez egyben azt is jelenti, hogy 500 000 forint értékű alapítói vagyont köteles a társaság rendelkezésére bocsátani. Ennek a fele összeállhat tárgyakból (apport), a másik fele pénz.

Az alapításnak a cégbírósághoz történő bejelentését megelőzően az egyszemélyes kft rendelkezésére kell bocsátani a nem pénzbeli alapítói vagyont (apportot), és a pénzbeli hozzájárulást is. Amennyiben az alapító okirat úgy rendelkezik, akkor elegendő a bejelentést megelőzően 100 000 forint befizetése is (a 250 000 forint helyett).

Az egyszemélyes Kft-nél az alapító okirat módosításával, az ügyvezető megválasztásával és a társaság legfontosabb kérdéseiben az alapító egy személyben határoz. Az egyetlen megkötés, hogy az egyedüli tagnak írásba kell foglalnia a társasággal kapcsolatos döntéseit. Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a cég képviseletére. Ezt nem szabad elfelejteni az alapító okirat megfogalmazásánál.

Az alapító okiratban kell meghatározni azt is, ha az egyszemélyi tulajdonos munkaviszonyban kívánja ellátni az ügyvezetői tevékenységet. (Ezt nem lehet a viszonylag olcsón elkészíthető mintaszerződéssel megoldani. Ne sajnáljuk az ügyvédi költséget, mert megtérül.) Ilyenkor munkabért kell meghatároznia a tulajdonosnak saját maga számára az írásba foglalt alapítói döntések között. Ebben az esetben munkaidőt is meg kell állapítani, melynek nyilvántartása kötelező.

Ennek az eljárásnak jelenleg (hangsúlyozom, hogy a cikk írásakor, mert lehet, hogy két hónap múlva másként lesz,) az az előnye, hogy nem kell alkalmazni a tulajdonos-ügyvezetőre az ún. minimális járulék-fizetési szabályokat. A munkabére alapján – amely részmunkaidő is lehet – kell fizetni a közterheket (adókat, járulékokat, hozzájárulásokat).

Az itt leírtak csak az ügyvezetői tevékenységre vonatkoznak.

Amennyiben az egyszemélyi tulajdonos személyesen is közreműködik a kft-jének tevékenységében, azaz nem csak irányít, hanem dolgozik is, akkor már a munkaviszony mellett egyszerűbb a járulékfizetés, de függ attól, hogy hány órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ha nincs más helyen biztosítási jogviszonya a tulajdonosnak, vagyis nem dolgozik más cégnél is, akkor az ügyvezetést teljes munkaidős (napi 8 órás) munkaviszonyként kell meghatározni.

Felhívom a figyelmet, hogy ilyenkor a minimálbér és annak közterhei állandó költséget és befizetést jelentenek akkor is, ha még nincs az egyszemélyes kft-nek bevétele. Így viszont már érthető, ha nem vesz fel személyes közreműködési díjat is a tulajdonos a munkájáért addig, amíg a befolyt bevételek ezt nem teszik lehetővé. Ezért a vállalkozás indulásának időszakában csak a minimálbér után fizeti a közterheket.

Ha viszont a tulajdonosnak van egy másik cégnél teljes munkaidős főállása, – ahol fizetik a személyi jövedelemadóját és járulékait, – akkor a saját kft-jében természetszerűleg csak rövidebb ideig tud tevékenykedni és nincs minimálisan kötelező járulékfizetése. Az új vállalkozás azon időszakában, amíg a cég bejegyzését, bejelentkezéseit, engedélyeit intézi az ügyvezető, és megvásárolja a szükséges eszközöket, addig nem kötelező jövedelmet felvennie és az ügyvezetést sem kell munkaviszonyban ellátni. Máshonnan van igazolt jövedelme.

Amikor majd beindul a tényleges tevékenység, akkor majd munkaerőt kell felvennie, aki onnantól kezdve jelent állandó költséget.

Természetesen mást is lehet alkalmazni ügyvezetőként az egyszemélyes kft-ben, de véleményem szerint a vállalkozás kezdeti időszakában erre még nincs pénz. Ilyenkor a kft egyedüli tagja utasíthatja az általa indokoltnak tartott intézkedések megtételére az alkalmazott ügyvezetőt.

A korábbi szabályozással ellentétben ma már nincsenek speciális szabályok az egyszemélyes Kft könyvvizsgálatával kapcsolatban, így önmagában amiatt, hogy valamely gazdasági társaság egyszemélyes Kft. formájában működik, nem teszi szükségessé a könyvvizsgáló igénybevételét és az ezzel járó költségek viselését.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (vagy éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A 2014. január 1-jétől érvényes szabály szerint a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millió forintra változik.

Problémaként szokott felmerülni, hogy mit tehet az egyedüli tulajdonos, ha olyan helyzet adódik, amikor saját magával kell szerződést kötnie. Például ilyen lehet a munkaszerződés, megbízási szerződés, kölcsönszerződés, stb. Ilyenkor a szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt formában kell megírni, azaz elegendő annak két tanúval történő hitelesítése is.

Ahhoz, hogy vállalkozást alapítsunk, nem elég egy jónak tűnő ötlet, és önmagában a tőke sem minden – pláne gazdasági válságban. Mi kell még? Legyen üzleti tervünk, jó könyvelőnk, találjuk meg az optimális vállalkozási formát. Minderről a sorozat előző részében olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.