Fizethetünk osztalékelőleget

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Nem sikerült a törvényhozóknak valamennyi gazdasági társaság számára egységesen szabályozni az osztalék- és az osztalékelőleg-fizetést. Írásunkban sorra vesszük az új Ptk. és a számviteli törvény előírásait valamennyi társasági formára.

A Polgári Törvénykönyv változásokat hozott a régi Gt-hez képest. A harmadik könyve a jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. (Ne feledjük, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy!)

Alapvető szabálynak tekinthetjük, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy

c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A Ptk. 3:93. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

A Ptk. 3:109. §-ban az általános szabályok között rögzíti, hogy a nyereség felosztásáról való döntés joga a gazdasági társaság legfőbb szervét illeti meg, ugyanakkor további előírásokat nem határoz meg. A gazdasági társaság (tagok gyűlése, taggyűlés, stb.) legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, vagyis az osztalék jóváhagyása.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Nem jogászok számára furcsa megoldásnak tűnik, hogy az osztalékelőlegről először a korlátolt felelősségű társaságokról szóló fejezetben olvashatunk. Eszerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Egyértelmű, hogy ezek a szabályok a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkoznak. A jogi személyekre vonatkozó általános részben nincs szó az osztalékelőlegről. (Megjegyzem, hogy az rt.-re vonatkozó részben szintén megtalálható az osztalékelőlegről szóló rendelkezés.)

Mi a helyzet akkor a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az osztalékelőleg fizetésének lehetőségével? Annyit tudunk, hogy a Ptk. szerint nem tiltott, és ha a cikk bevezető részében foglaltakat vesszük figyelembe, akkor ők is fizethetnek osztalékelőleget, ha a tagok gyűlése úgy dönt. Valószínűnek tartom, hogy az osztalék illetve osztalékelőleg kifizetésének feltételeit a számviteli törvény 39.§-ában foglaltaknak megfelelően kell figyelembe venniük.

Eszerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Vigyázat, mert 2016-tól a számviteli törvény módosítása értelmében az osztalékalapot egybe kell számolni, ami azt jelenti, hogy a döntést megelőző üzleti év adózott eredményéhez előjelének megfelelően hozzá kell adni, illetve le kell vonni a szabad eredménytartalékot! Ennek negatív eredménytartalék esetén van jelentősége.

Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A számviteli törvény 21.§-ának (7) bekezdése szerint, a legutolsó beszámolót, vagy közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Tehát a kkt. vagy a bt. 6 hónapig használhatja fel osztalékelőleg kifizetéséhez a mérleget.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A Ptk. a Kft. fejezetében konkrét feltételként előírja a közbenső mérleg elkészítését. A másik gondot ebben a fejezetben a helyesbített saját tőke fogalma jelenti, mely más gazdasági társaság esetében nem szerepel.

A számviteli törvény 39.§-ának (3) bekezdése értelmében a helyesbített saját tőke a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke.

Elképzelni sem tudom, hogy miért nem sikerült a jogászoknak a gazdasági társaságok mindegyikére egységes szabályozást bevezetni. Így biztosítva van a tévedés lehetősége.

Javaslom, hogy egységesen minden gazdasági társaság a legszigorúbb szabályokat alkalmazza az osztalékkorlátok meghatározásához!

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.