Fizethetünk osztalékelőleget

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Nem sikerült a törvényhozóknak valamennyi gazdasági társaság számára egységesen szabályozni az osztalék- és az osztalékelőleg-fizetést. Írásunkban sorra vesszük az új Ptk. és a számviteli törvény előírásait valamennyi társasági formára.

A Polgári Törvénykönyv változásokat hozott a régi Gt-hez képest. A harmadik könyve a jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. (Ne feledjük, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy!)

Alapvető szabálynak tekinthetjük, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy

c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A Ptk. 3:93. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

A Ptk. 3:109. §-ban az általános szabályok között rögzíti, hogy a nyereség felosztásáról való döntés joga a gazdasági társaság legfőbb szervét illeti meg, ugyanakkor további előírásokat nem határoz meg. A gazdasági társaság (tagok gyűlése, taggyűlés, stb.) legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, vagyis az osztalék jóváhagyása.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Nem jogászok számára furcsa megoldásnak tűnik, hogy az osztalékelőlegről először a korlátolt felelősségű társaságokról szóló fejezetben olvashatunk. Eszerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Egyértelmű, hogy ezek a szabályok a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkoznak. A jogi személyekre vonatkozó általános részben nincs szó az osztalékelőlegről. (Megjegyzem, hogy az rt.-re vonatkozó részben szintén megtalálható az osztalékelőlegről szóló rendelkezés.)

Mi a helyzet akkor a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az osztalékelőleg fizetésének lehetőségével? Annyit tudunk, hogy a Ptk. szerint nem tiltott, és ha a cikk bevezető részében foglaltakat vesszük figyelembe, akkor ők is fizethetnek osztalékelőleget, ha a tagok gyűlése úgy dönt. Valószínűnek tartom, hogy az osztalék illetve osztalékelőleg kifizetésének feltételeit a számviteli törvény 39.§-ában foglaltaknak megfelelően kell figyelembe venniük.

Eszerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Vigyázat, mert 2016-tól a számviteli törvény módosítása értelmében az osztalékalapot egybe kell számolni, ami azt jelenti, hogy a döntést megelőző üzleti év adózott eredményéhez előjelének megfelelően hozzá kell adni, illetve le kell vonni a szabad eredménytartalékot! Ennek negatív eredménytartalék esetén van jelentősége.

Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A számviteli törvény 21.§-ának (7) bekezdése szerint, a legutolsó beszámolót, vagy közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Tehát a kkt. vagy a bt. 6 hónapig használhatja fel osztalékelőleg kifizetéséhez a mérleget.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A Ptk. a Kft. fejezetében konkrét feltételként előírja a közbenső mérleg elkészítését. A másik gondot ebben a fejezetben a helyesbített saját tőke fogalma jelenti, mely más gazdasági társaság esetében nem szerepel.

A számviteli törvény 39.§-ának (3) bekezdése értelmében a helyesbített saját tőke a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke.

Elképzelni sem tudom, hogy miért nem sikerült a jogászoknak a gazdasági társaságok mindegyikére egységes szabályozást bevezetni. Így biztosítva van a tévedés lehetősége.

Javaslom, hogy egységesen minden gazdasági társaság a legszigorúbb szabályokat alkalmazza az osztalékkorlátok meghatározásához!

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.