GKI: gyorsulni fog az infláció

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az év végén 1 százalék körüli infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra gyorsulhat a GKI szerint.

Idén továbbra is 2 százalékos gazdasági növekedésre, jövőre pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos emelkedésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a belső és külső egyensúly kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben 0,6 százalékra erősödött, míg az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék volt. A következő hónapokban egyebek mellett az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a tej külpiaci árának emelkedésének hatására az áremelkedés gyorsulása várható. Az év végén 1 százalék körüli, éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra gyorsulhat.

Éves szinten a GKI 2 százalék körüli ipari növekedésre számít, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat.

Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, a csökkenés üteme azonban lassul, és a szerződésállomány 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 

A kiskereskedelmi forgalom a január-augusztusi időszakban 4,9 százalékkal bővült, éves szinten 5 százalék körüli dinamika várható. 

Augusztusban a magyar export, éves alapon euróban számolva 12,5 százalékkal emelkedett, így az első nyolc hónapban 3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van - ismertették. 

A bruttó kereset az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,5 százalékkal), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővült. A reálkereset idén várhatóan 7, jövőre 4,5 százalékkal emelkedik, a versenyszférában némileg kisebb ütemben. 

Az elemzés szerint idén a fogyasztás húzza a gazdasági növekedést, a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével szemben a beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az európai uniós források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházás-bővülést valószínűsít, miközben fogyasztás bővülése 4 százalékra mérséklődhet. 

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, valamint a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek, illetve az Európai Unió tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése számítanak. 

Az elemzésben megjegyzik: a magyar gazdaság első félévi, 1,4 százalékos növekedési üteme nemcsak az ország regionális versenytársainak többségétől maradt el - a lengyel dinamika 2,8 százalék, a szlovák 3,7 százalék, a román 5 százalék volt - de az Európai Unió 1,9 százalékos átlagát sem érte el.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • lefele

    Augusztusban idei mélypontjára esett vissza a GKI konjuktúraindexe - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

  • lakás

    Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felmérése szerint, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.