Harmincezer órányi tévéreklám – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Televíziós reklámból tavaly 4,46 millió került adásba, ami 7 százalékos növekedésnek felel meg. A hirdetések, amelyek között a gyógytermékek vitték a prímet, a napi csaknem 5 órányi tévénézési időből 23 percre kötötték le a figyelmet. Az InfoTandem heti infografikája.


A magyarok mindennapjaiban az egyik stabil pont a tévénézés. Olyannyira, hogy az átlagpolgár 2013-ban hajszálpontosan ugyanannyit ült a képernyő előtt, mint egy esztendővel korábban: napi 286 percet. Ez annyit tesz, hogy ha valaki a nap 24 óráját távkapcsolóval a kézben töltötte, akkor ez tavaly 72 teljes napot vitt el az életéből… A Nielsen Közönségmérés Kft. friss összesítései szerint a legfiatalabb, 4–17 éves lakosságnál valamelyest még nőtt is az átlagidő, 202 percre, míg az 50 fölöttieknél 5 perccel, 370 percre rövidült; a 18–49 évesek naponta 241 percet ültek abban a bizonyos fotelben.

Gazdasági szempontból mindez azért lényeges, mert aki tévét néz, az reklámot is néz. Egészen pontosan, a naponta tévéző 7,1 millió magyarból 6,7 millióan hirdetéseket is láttak, méghozzá átlagosan 78-at. Itt érdemes megjegyezni, hogy a műszeres közönségmérést folytató Nielsen tavaly reklámszempontból 47 csatorna adását követte, s minden olyan műsorelemet figyelembe vett, amely a „reklám” nyitó- és zárószignál között jelent meg. Ide sorolta továbbá azokat a hirdetéseket, amelyek például a képernyő sarkában látható óra alatt bukkantak fel, továbbá a műsorok közben megjelenő virtuális reklámokat is (de például a műsorszponzorációt már nem).

A fentieknek megfelelően definiált reklámokból tavaly összesen 4,46 millió (napi átlagban 12,2 ezer) került adásba, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a trend évek óta emelkedik. Az összesített éves reklámidőre hatalmas szám, 30,5 ezer óra adódik. Amúgy a reklámok a teljes tévénézési idő 8 százalékát töltötték ki, vagyis a 286 perces napi átlagból 23 percre kötötték le a figyelmet.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy 2013-ban mintegy félezer aktív hirdetőt regisztráltak a mérések, amelyek több mint ezer aktív márkát népszerűsítettek. Ennek során 6,9 ezer féle hirdetés ment le, s ebből 5,5 ezer volt új. Egy-egy reklámfilm átlagosan 649 alkalommal volt látható.

Ami a hirdetések tartalmát illeti, egyértelműen a gyógytermékek vitték a prímet, megjelenésszámuk az egymillióhoz közelített. A bő félmilliós sávban az élelmiszerek, a szépségápolás, illetve a kereskedelem jelent meg a reklámokban. A pénzintézetek „csupán” 212 ezer megjelenést produkáltak, a telekommunikációs cégek pedig 258 ezret.

Termékosztályokra lebontva a megfázás elleni készítmények vezették a mezőnyt, de dobogós helyen végeztek a fájdalomcsillapítók és nyugtatók is. E két csoport közé, a második helyre, az élelmiszerkereskedelem futott be. Joghurtokkal és kefirekkel 129 ezer alkalommal találkozhattunk a képernyőn, 115 ezer megjelenés pedig az emésztésünket volt hivatott javítani…


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.