Heterodox eszközökhöz nyúl az MNB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A monetáris tanács két nemkonvencionális eszköz januári bevezetéséről döntött  – olvasható az MNB közleményében, amelyet az alapkamatot változatlanul 0,9 százalékon hagyó keddi ülést követően adott ki. 


A közlemény szerint a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, indoklásuk szerint ezért döntöttek az új eszközök bevezetéséről, amelyek segítik a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését. 

Az egyik eszköz a feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz (IRS), amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg.

Az IRS-eszközt a partnerbankok január elejétől rendszeres tendereken érhetik el. 

A másik a Magyar Nemzeti Bank célzott programja, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.    

A programok operatív részleteire vonatkozó döntését az MNB 2017 decemberében hozza meg – szögezték le.

A piaci elemzők az elmúlt hetek kommunikációja alapján számítottak újabb lazító lépésekre nem konvencionális eszközökkel. 

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. 

A közleményben megismételték: az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A tanács úgy látja, hogy ehhez az alapkamat és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. 

 

Arra is kitérnek, hogy a tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.

A monetáris tanács továbbra sem lát a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást, annak ellenére, hogy a hazai foglalkoztatás bővül, feszes a munkaerőpiac, nőttek a bérek, a minimálbér és a garantált bérminimum, aminek  költségnövelő hatását ellensúlyozza az munkáltatói járulék csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése – olvasható a közleményben. 

Az árszínvonal emelkedését a tanács szerint a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. 

A monetáris tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amit a belső kereslet általános erősödése, az építőipari termelés dinamikus növekedése, a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése, a költségvetés, illetve az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása és az MNB programjai is támogatnak. 

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt, s a kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés is pozitív maradt – állapította meg a monetáris tanács. 

A hazai pénzpiaci hozamokra jelentős hatást gyakorolt az egynapos betéti kamat szeptemberi csökkentése, a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás és a hosszú hozamokra irányuló jegybanki kommunikáció – állapították meg a monetáris tanács tagjai. Emellett folytatódott a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése, és az állomány átlagos eredeti futamideje is nőtt – tették hozzá.

A közleményben megjegyzik: a három hónapos BUBOR historikus mélypontján alakult, a bankközi és állampapírpiaci hosszú hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, így a rövid és hosszú hozamok közötti különbség csökkent, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe továbbra is meredek.

A közleményben megismételték: a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének jelentősége felértékelődik. A tanács a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.