Így működnek a békéltető testületek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismerjük meg a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumát!


Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy az üzletben vásárolt cipő, ruha, táska, esetleg műszaki cikk hibásnak bizonyult, így nem volt más választásunk, mint visszavinni a boltba javításra. Amennyiben az üzlet megfelelően intézkedik a vásárolt termék megjavíttatásáról, vagy ennek hiányában a vásárlás összegét visszafizeti, akkor nincs más dolgunk, mint elfogadni azt. Azonban mit tegyünk, ha az üzlet nem szabályszerűen jár el és az ebből eredő esetleges fogyasztói vitánkat nem tudjuk közvetlenül vele rendezni? Ennek megoldására szolgálhat a békéltető testület eljárása, amely alternatív vitarendezési fórumot biztosít a fogyasztói jogvitáknak.

A békéltető testület feladata

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

Mikor fordulhatunk békéltető testülethez?

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Eszerint amennyiben a fenti ügyek valamelyikében a panaszt nem a szerződésnek, illetve jogszabályoknak megfelelően rendezi a vállalkozó, akkor lehet a testülethez fordulni, amelyre csak a fogyasztó, mint magánszemély jogosult.Fontos azonban, hogy a fogyasztónak először az érintett vállalkozással kell megpróbálni a vita rendezését és amennyiben ez eredménytelen, akkor lehet kezdeményezni a békéltető testület eljárását.

A békéltető testület hatáskörébe azonban nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg. Viszont az már nem akadálya a testület eljárásának, ha más hatóság már lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az ügyének a békéltető testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el. Ebben az esetben szintén lehetőség van a testülethez fordulni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az eljárás kérelemre indul

A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul, melyet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.

A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c)ha a fogyasztó nem a lakóhelye, tartózkodási helye szerintilletékes békéltető testület előtt szeretné az eljárást lefolytatni, akkor kérelmének tartalmaznia kell az ehelyett kérelmezett testület megjelölését,

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megkísérelte a vitás ügy rendezését az érintett vállalkozással,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,

g) a testület döntésére irányuló indítványt,

h) a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez vannak kötelezően csatolandó mellékletek is. Egyrészt csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot arról, hogy valóban megkísérelte a vita rendezését az érintett vállalkozóval. Amennyiben meghatalmazott útján jár el a fogyasztó, abban az esetben a meghatalmazást is mellékelni kell.

Amennyiben a kérelem nem megfelelő, van lehetőség hiánypótlásra is, az elnök erre a beérkezéstől számított tizenöt napon belül hívja fel a kérelmezőt. Abban az esetben, ha mindent rendben talál, akkor megindul az eljárás, amely lehetőség szerint egyezséggel zárul.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Ha nincs egyezség az eljárásban

A békéltető testület legfontosabb feladata, hogy egyezség megkötését próbálja létrehozni a vitás felek között, ezért eljárásában erre törekszik. Azonban amennyiben mégsem kerül sor egyezség megkötésére, akkor a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, vagy ajánlást tesz.

Kötelezést tartalmazó határozatot akkor hozhat a békéltető testület, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy az eljárás kezdetekor, vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozik arról, hogy a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el. Így amennyibena gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségben foglaltaknak, akkor a fogyasztó a bíróságtól kérheti annak végrehajtását.

Amennyiben a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott, abban az esetben a testület csak ajánlást tesz, amely nem kötelezi a feleket, vagyis a vállalkozás nem köteles eleget tenni az ajánlásban foglaltaknak. Azonban ilyen esetben a kamarának joga van akár a vállalkozás nevének feltüntetésével az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

Az eljárás közben amennyiben a testület arra a következtetésre jut, hogy az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a panaszos igénye megalapozatlan, akkor a tanács megszünteti az eljárást.

Nem kell lemondani a bírósági útról

Attól függetlenül, hogy a békéltető testület akár a felekre nézve kötelező erejű határozatot is hozhat, ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a panaszos nem csak az eljárás megkezdése előtt dönthet arról, hogy a testület, vagy a bíróság eljárását választja- e jogvitája megoldására. Ugyanis a bírói út igénybe vételére a békéltető testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.