Kamu díjfizetési felhívásokkal verik át a cégeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára. 


Számlának tűnik, de nem az

A Hivatal tájékoztatása szerint több cég szabadalmi, illetve védjegybejelentésekkel, továbbá védjegyoltalom megújításokkal kapcsolatban – hivatalos számla látszatát keltő – kéretlen díjfizetési felhívásokat küld magyarországi bejelentők, jogosultak részére. A levelek a szabadalmi, illetve védjegybejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek, de nem azok. Legtöbbször csak a levélben található apró betűs tájékoztatóból derül ki, hogy valójában egy adatbázisba való bekerülést, „publikálást” ajánl a cég a befizetett összegért.

”Amennyiben ilyen megtévesztő díjfizetési felhívást tartalmazó levelet kap valaki, mindenképp győződjön meg annak eredetéről, tartalmáról, továbbá a kínált szolgáltatás jellemzőiről. Különösen ajánlott a kiszámlázott összeg rendeltetésének és a levélen szereplő bankszámlaszámnak az ellenőrzése.” – hívja fel a figyelmet dr. Lantos Judit, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda védjegyjogi szakértője. 

Az SZTNH nem áll kapcsolatban olyan vállalkozásokkal, amelyek megtévesztő díjfizetési felhívásokkal keresik meg a bejelentőket és a védjegyjogosultakat. A Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az e cégek által nyújtott szolgáltatások semmilyen kihatást nem gyakorolnak az általa intézett iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatására, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére. A „védjegypublikálás”, illetve más hasonló „megújításra” vonatkozó megtévesztő szolgáltatás felajánlása a magyarországi, közösségi illetve nemzetközi védjegyoltalom megszerzésére illetve fenntartására semmilyen kihatással nincs.

Az elrettentő példák

Az SZTNH honlapján külön figyelmeztet, és nagyszámú példát hoz fel arra, hogy milyen cégektől érkezhetnek megtévesztő díjfizetési felhívások. 

„Nagyon fontosnak tartom a magyarországi védjegybejelentők illetve védjegyjogosultak figyelmét felhívni erre a sajnálatos gyakorlatra, hiszen ha nem rendelkeznek kellő jártassággal és információval a védjegy bejelentésével és megújításával kapcsolatosan, akkor könnyen azt hihetik, hogy a kapott díjfizetési felhívás teljesítésével a védjegyoltalmat megszerezhetik, illetve fenntarthatják. Ez történt egyik ügyfelünk védjegye esetében is, aki a számukra oltalom alatt álló magyar nemzeti védjegy tekintetében kapott egy átutalási megbízást. A felhívás védjegypublikálás tárgyat jelölt meg, két éves időtartamra, és 217.500,- Ft összeg fizetésére szólított fel. Szerencsére a cég rögtön jogi képviselőjéhez, azaz ügyvédi irodánkhoz fordult, így még időben el tudtuk számukra magyarázni, hogy semmiképpen ne teljesítsenek kifizetést. A számlát kiállító cég Ausztriában van bejegyezve; ez a bevett gyakorlat, hogy mindig más országban lévő székhelyű cég adja az ilyen jellegű megtévesztő ajánlatot.” – mondta el dr. Lantos Judit. 

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

„Sajnos nem mindig sikerül az ügyfeleinknek elkerülni a téves kifizetést, annak ellenére, hogy fel szoktuk hívni a figyelmüket arra, hogy irodánkon kívül e tárgyban semmilyen más cég fizetési felhívására ne teljesítsenek. A közelmúltban például egyik ügyfelünk egy európai közösségi védjegyével kapcsolatosan kapott hamis számlát, amelyet sajnos ki is fizettek cégen belül, anélkül, hogy minket megkérdeztek volna; utólag pedig már sajnos nem tudtunk segíteni. Hasonló történt minap egy másik ügyfelünknél is, akinek a javára nemzetközi védjegyoltalom áll fenn a világ számos országában. Ez utóbbi számlát a cseh székhelyű World Patent & Trademark Service (WPTS) s.r.o. állította ki, 1854  EUR (582.000,- Ft) összegben, a tárgyban pedig ez szerepelt: „Registration of the international trademark renewal”. 

Máshol is felfigyeltek a problémára

Magyarországon nemcsak a magyar nemzeti védjegyek élveznek védjegyoltalmat, hanem az ún. közösségi védjegyek is (angolul: community trademark vagy röviden CTM), amelyeket a spanyolországi alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (angolul OHIM, vagyis Office for Harmonization in the Internal Market) veszi nyilvántartásba. Az OHIM honlapján szintén megtalálható figyelmeztető oldal a megtévesztő díjfizetési felhívásokkal kapcsolatban, és az alábbi linken lévő dokumentum összegyűjtve tartalmazza a különböző cégek által kiadott megtévesztő számlákat, amely lista 80. oldalán a szóban forgó WPTS  cég is szerepel. 

Ugyancsak oltalmat élveznek Magyarországon a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) az ún. Madridi Megállapodáson és Madridi Jegyzőkönyvön keresztül külföldi bejelentők által bejelentett olyan nemzetközi védjegyek, amelynek oltalmát Magyarországra is kiterjeszteni kérték. A WIPO honlapján is szerepel figyelmeztetés a megtévesztő díjfizetési felhívásokról.

Amit a védjegyoltalomról tudni kell

A magyar nemzeti védjegyeket az SZTNH lajstromozza és tartja nyilván. A védjegyoltalom időtartama 10 év, amely a bejelentés napjától kezdődik. A védjegy bejelentésekor kell a bejelentőnek megfizetnie a védjegybejelentési díjat, amelynek mértékét a 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet tartalmazza. A díj nagysága attól függ, hogy hány áru- vagy szolgáltatási osztályra kérik a védjegy oltalmát. 3 áruosztályig a védjegybejelentés díja és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja egyaránt 74 800 forint, amely háromnál több osztályba tartozó árujegyzék esetén a negyedik és minden további osztály után 32 000 forinttal emelkedik osztályonként.

A védjegyoltalom 10 évre keletkezik, erre az időtartamra kell megfizetni a védjegybejelentés díját. A 10 éves lejárat előtt az SZTNH értesítőt küld a védjegy megújításának esedékességéről vagy a védjegyjogosultnak, vagy pedig a jogi képviselőjének, ha ő nyújtotta be a védjegybejelentést. A megújítás díja az SZTNH által megküldött postai készpénz-átutalási megbízás segítségével, vagy banki átutalással fizethető meg. A díjat az SZTNH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Az SZTNH nem küld számlát a bejelentők, jogosultak részére.

A védjegy megújításának díja ugyanannyi, mint a védjegybejelentés díja, és ismét további 10 évre ad kizárólagos oltalmat. A védjegy oltalma ily módon 10 évenként tetszőleges időtartamig megújítható. Természetesen a védjegyjogosultnak használnia kell a védjegyét, mert ha 5 éves időtartamot elérően nem használja a védjegyet, akkor bárki kezdeményezheti a védjegy törlését használat hiánya miatt, hiszen méltánytalan volna a többi piaci szereplővel szemben, hogy valaki huzamos időtartamon át lefoglaljon magának kizárólagos módon egy olyan megjelölést, amelyet végül nem használ. 

Az SZTNH saját felhívása: http://www.sztnh.gov.hu/hu/figyelmeztetes-megteveszto-dijfizetesi-felhivasok 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává – közölte a pénzintézet szerdán.

2024. március 28.

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

A Niveus Consulting Group immár sorozatban harmadik évben elkészített közel 600 fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, munkabér adóterhek, gazdasági környezet milyen hatással van a cég működésére. A megkérdezettek 57%-a 50 fő alatti, 32 százaléka 50-250 közötti-, 6%- 250-1000 közötti, a maradék 5% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt.

2024. március 28.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.