Kapcsolt vállalkozás APEH-példákkal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH nemrégiben megjelent tájékoztatója gyakorlati példákkal is illusztrálja az érintett vállalkozásoknak, hogy milyen viszony minősül 2010-ben kapcsolt vállalkozásnak.

Már sokan kívülről fújják, a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának 2010. január 1-jétől hatályos szövegét, amelynek értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A Ptk. 685. § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A jogszabályi definíció gyakorlati értelmezése azonban még mindig sokaknak problémát okoz.

Egy PM-APEH közös tájékoztató szerint: két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.

1. A társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.
„B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
„C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
„D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
„B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
„C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
„D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

2. „E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
„F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
„G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
„E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik.
„F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
„G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
„F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.

3. „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
„I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
„J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
„H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).
„I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).

PM Jövedelemadók főosztálya 2297/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227334240/2010.

Forrás: APEH

---