Kérdőjelek az online kasszák körül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online pénztárgépek bevezetésének még mindig vannak függőben lévő kérdései. Ezeket teszi fel és ad lehetséges válaszokat blogbejegyzésében az RSM DTM.


2012. októberében a kormány bejelentette, hogy elektronikus pénztárgéprendszert vezet be az adóbeszedés hatékonyságának növelése végett. Azóta eltelt több mint másfél év, de a rendszer még mindig gyermekbetegségeivel küzd.

A többszöri határidő-hosszabbításokat és bizonytalanságokat követően az NGM legutolsó e témában kiadott közleményében értékelte a mögöttünk álló időszakot. Közlésük szerint közel 85 ezer bekötött kassza üzemel (legfrissebb hírek szerint ez a szám meghaladta a 90 ezret) már, illetve jelentős forgalomnövekedés volt kimutatható az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorokban. A NAV adatai alapján pedig majd 60 ezer pénztárgép után vettek igénybe állami támogatást.

A közlemény imponáló adatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mennyi nyugta érkezett be az új rend szerinti adatszolgáltatás keretében és azokon összesen mekkora összegű forgalom jelenik meg. A számok azt mutatják, hogy az új pénztárgépekkel 247 millió nyugta- és egyszerűsítettszámla-kibocsátás történt 477 millió forint értékű értékesítésről.

A beérkezett adatok feldolgozása alapján a közlemény szerint tavaly április óta eltelt egy évben 175 milliárd forinttal már így is kimutathatóan növekedett a kiskereskedelmi szektor forgalma. Az azonban nem derül ki a tájékoztatóból, hogy a forgalomnövekedés egyenletesen oszlott-e el, vagy az online adatszolgáltatásra képes pénztárgépek üzembeállításának köszönhetően ugrásszerűen egyik hónapról a másikra következett-e be a változás, így feltételezhető, hogy nem az új pénztárgépek üzembeállása okozta a változást, hanem a folyamatos egész éves kommunikáció, ami a bevezetés körüli állapotok miatt jellemezte a tavalyi évet. A választ pedig a jövő fogja megadni, hogy valóban értékelhető tisztulási folyamat kezdetéről beszélünk, vagy gazdasági konjunktúrahatás mutatkozik.

A kockázatelemző csoport is megkezdte munkáját, célzott ellenőrzések kiadásával igyekeznek a jövőben segíteni a nyugta kibocsátását mellőző gazdálkodók revízió alá vonását. Az állami támogatás igénylésének határidejét nem tervezik kitolni, így az április 30-ával lezárult, így a határidő-hosszabbítások kora lejárt.

A közelmúlt értékelése mellett másról nem szól a közlemény, bizonytalanságban hagyva olyan kérdéseket, amelyekre a jövőben választ, megoldást kellene adnia a hatóságnak.

Nincs hír arról, hogy mi lesz az önhibájukon kívül késlekedők esetén a kasszacsere elmaradásának következménye. Továbbra is toleráns marad a hatóság, vagy szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak?

A pénztárgépcsere következő nagy mérföldkövét bizonyára 2014 év vége jelenti majd. Eddig kell ugyanis azon gazdálkodóknak döntést hozniuk, amelyek elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet használnak, és egyelőre adatszolgáltatással tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Elviekben nem nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány ilyen adózó lehet az országban, hiszen ők azok, akik tavaly nyár vége óta forgalmukról havi adatszolgáltatásra kötelezettek, és bizonyos, hogy jelentős keresletet fognak generálni év végéig – és remélhetőleg nem egy rohammal év végén – amennyiben az online pénztárgépre való átállást választják.

               

Picit ezért is zavaró, hogy a kommunikáció szintjén nem jelent meg, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a kijelölt határidőt követően önhibájukon kívül nem rendelkeznek új pénztárgéppel, kell-e nekik adatszolgáltatást teljesíteniük vagy erre ráérnek akkor, amikor az első új típusú pénztárgépüket forgalomba helyezték.

Azonban, ahogy korábbi írásomban már jeleztem, más lehetőségük is van ezen adózóknak. Számlázóprogram segítségével, áfás számla kiállításával is megfelelhetnek nyugtakibocsátási kötelezettségüknek, így nem kell online pénztárgépet beszerezniük. A témában megnyugtató megoldás született. Az NGM rendeleti szinten szabályozta a kérdést, kimondva, hogy azok az adózók, akik nyugta kibocsátása helyett kizárólag számlakibocsátással kívánják teljesíteni bizonylatkiállítási kötelezettségüket – ami az áfatörvényben szabályozott joga az adóalanyoknak – ezt retorziómentesen megtehetik. Azonban minden ilyen ügyletről hetente kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóság felé. Látszólag már csak az nem teljesen tisztázott, hogy ha valakinek ugyanazon a címen található üzletben több pénzátvételi helye van, akkor az adatszolgáltatást pénzátvételi helyenként vagy üzletenként (székhely/telephely/fióktelepenként) elkülönülten kell vizsgálni. A gyakorlati válasz az, hogy érdemes pénzátvételi helyenként megvizsgálni a feltételek fennállását, mert az adóhatóság célvizsgálat eredményeként nagyon könnyen juthat arra a következtetésre, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértené az, ha az adózó egy darab online pénztárgép beüzemelésével próbálna a valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége alól kibújni.

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

2014. május 14.: Közösségi ügyletek áfája

A külföldi vonatkozású ügyletek számlázását, áfarendszerbeli kezelését érintő szabályozás könnyebb értelmezése, az azok között történő hatékonyabb eligazodás érdekében 2014. május 14-én szakmai konferenciát és konzultációt szervezünk.

Tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Sike Olgának,  a NAV főosztályvezető-helyettesének, jöjjön el  szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).