Kkv besorolás: ha barát az üzlettárs
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió időről-időre megjelenteti felhasználói útmutatóját a KKV meghatározáshoz, amely segít eligazodni a kis- és középvállalkozások besorolásának sűrű erdejében. A közelmúltban megjelent változat fontos újítást vezetett be, ami alapján a magánszemélyek között már nem csak a rokoni viszonyokat, hanem egyéb kapcsolatokat (pl.: baráti viszonyt) is vizsgálni kell.
Mi minősül KKV-nak?
A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- 1. munkavállalói létszáma 50 főnél kevesebb, és
- 2. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV státusz meghatározásához a KKV fogalomkörébe tartozó kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni.
Újdonság 2016-ban
A legfrissebb, 2016-os kiadvány eltérést tartalmaz a korábbiakhoz képest. A korábbi, 2006-os kiadvány került felülvizsgálatra, és bár a mögöttes jogszabály időközben nem változott, egyes fogalmak kibővített jelentést kaptak. Így került kiemelésre a „közösen fellépő természetes személyek” fogalma.
A fogalom azokat a természetes személyeket takarja, akik együttműködnek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások üzleti döntései felett befolyást gyakoroljanak, ami kizárja, hogy ezek a vállalkozások gazdasági szempontból egymástól függetlennek minősüljenek, ezért közösen fellépő személyeknek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a szóban forgó személyek között van-e rokoni vagy szerződéses kapcsolat.
Az eddigi KKV szabályok szerint, ha két társaság egy magánszemély útján kapcsolódik egymáshoz, csak akkor lesznek kapcsolódó vállalkozások, ha a két társaság működését azonos vagy szomszédos piacon folytatja. Ez a jelentés bővült azzal, hogy nem csak azok a társaságok minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, akik egy magánszemély útján kapcsolódnak egymáshoz, hanem magánszemélyek közösen fellépő csoportja útján.
Baráti viszony is okozhat kapcsolt vállalkozási státuszt
Erre tipikus példa, ha két üzlettárs, akik egymással rokoni kapcsolatban nem állnak, 50-50%-os tulajdonosa több cégnek. A korábbi értelmezésben ezek a társaságok sosem voltak egymásnak kapcsolódó vállalkozásai a KKV szabályok szerint. 2015-ig pedig a társasági adó szabályok szerint sem merült fel kapcsolt vállalkozási viszony.
A társasági adó szabályok szerint azonban 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, amelyek ügyvezetésében átfedés van. A kapcsolt féllel rendelkező cég KKV besoroláshoz a fenti határértékek kiszámításához össze kell számítani a cég saját adatait a kapcsolódó és partnervállalkozásokkal és a besorolást az összevont adatok alapján kell elvégezni.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy azok a cégek, akik az ügyvezetés kapcsán válnak kapcsolt vállalkozássá, azonban a KKV szabályok szerint nem minősültek kapcsolódó vállalkozásnak, azoknak most vizsgálniuk kell, hogy a „közösen fellépő magánszemélyek” által nem váltak-e kapcsolódó vállalkozássá, amelyek adatait a kis- és középvállalati besorolásnál össze kell adni.
Miért fontos ez?
A bővülő kapcsolódó vállalkozói kör révén pedig könnyen kicsúszhatnak a kisvállalkozási kategóriából, amelyhez számos kedvezmény kapcsolódik. Többek között, a kisvállalkozások mentesülnek a transzferár dokumentáció készítése alól és több adókedvezményre jogosultak. Ha egy vállalkozás kiszorul a kivállalkozói körből, ezeket az előnyöket elveszíti.
A cikk szerzője Gálfy Lívia, az ABT Treuhand csoport senior adótanácsadója.
További blogbejegyzések:
