Kötelező regisztráció: két hónap haladék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyáron elfogadott és frissen módosított agrárkamarai törvény értelmében minden agrár- és élelmiszeriparban tevékenykedő gazdálkodónak kötelező lesz az agrárkamari tagság és be kell fizetnie az 5000 forintos regisztrációs díjat. Az eredetileg szeptember 30-ával lejáró regisztrációs és befizetési határidőt azonban módosították, két hónap haladékot kaptak az érintett vállalkozások, termelők. A kötelezettséget november 30-ig kell teljesíteni.


A kamara új neve: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. A tagoknak évente tagdíjat kell fizetniük: ennek mértékét a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozza meg a szervezet úgy, hogy az egymillió forintot nem haladhatja meg.

Az agrárkamarai tagságra kötelezettek a tagnyilvántartás összeállítása és működtetése érdekében kötelesek az agrárkamarai tagnyilvántartásba bejelentkezni, és 5000 forint kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás és regisztráció eredeti határideje szeptember 30-án lejárt volna, azonban azt egy törvénymódosítással november 30-ig meghosszabbították. A regisztráció és a hozzájárulás befizetése a Magyar Agrárkamara honlapján történik.

Az új kamarának automatikusan tagjává válnak az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák és gazdálkodó szervezetek. A törvény melléklete TEÁOR és ÖVTJ-szám szerint tételesen felsorolja, hogy pontosan milyen tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók minősülnek agrárgazdálkodónak. Az agrártevékenységek közé az élelmiszeripari tevékenységek egy részét is besorolják. A szeptemberben elfogadott törvénymódosítás az agrárkamarai tagságra kötelezettek körét kibővíti a zöldség-gyümölcs-, hús-, húskészítmény-, tej-, tojás-, takarmány- és dohányáru-nagykereskedelmet folytatókkal. Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön majd létre, a regisztráció teljesítése feltétel a választáson való részvételhez.

A szeptemberben elfogadott törvénymódosítás pontosítja a gazda fogalmát is: ebbe a körbe csak azok a magánszemélyek tartoznak, akik egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként végeznek agárgazdasági tevékenységet. Az egyidejűleg őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységet folytató gazdálkodók csak az egyik jogviszonyuk alapján lesznek kamarai tagok. Közös őstermelői igazolvány esetén annak a személynek kell az agrárkamarai nyilvántartásba bejelentkezni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították. A jogszabály kimondja, hogy az új agrárkamarához önkéntes alapon csatlakozhatnak a mezőgazdasági szaktanácsadók és a LEADER helyi akciócsoportok tagjai is. Őket ugyanazok a jogok illetik meg, mint azokat, akiknek tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett – tájékoztat honlapján az Agrárkamara.

A jogszabálymódosítás rendelkezik a kamarai tagok tisztességes piaci magatartására és kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályok kidolgozásáról is. Azokat a tagokat, akik megfelelnek az ebben megfogalmazottaknak, a kamara megbízható üzleti partnernek minősíti, és erről a tag kérésére nyilatkozatot is ad majd.

(A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában jelenleg még nem kötelező a tagság, de 2012-ben már minden gazdálkodó szervezetnek kötelező kamarai hozzájárulást kell fizetnie, ami szintén 5000 forint évente, amit a cégek mintegy harmada nem fizetett még meg – a szerk.)

Tervezzen az őszre Hungary Cardért!

Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!

Rendezvénynaptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.