Kulcsfontosságú a hazai piac a nagyvállalatoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A belföldi kereslettől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket a hazai nagyvállalatok, miközben az évekig meghatározó közterhek mára már nem érinti annyira érzékenyen a cégeket. A forint árfolyamváltozása és az infláció viszont egyre nagyobb hatással van profitabilitásukra – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.


A K&H arra kereste a választ, hogy a hazai, 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem-állami nagyvállalatok működését, eredményességét mi befolyásolja leginkább. „Habár a belföldi kereslet mindig is kiemelt fontossággal bírt a hazai vállalatok számára, az elmúlt másfél évben jelentősen felértékelődött a fontossága. Jelenleg a vállalati döntéshozók közel kétharmada (63%) véli úgy, hogy a hazai vevők a legfontosabbak a cég jövedelmezősége szempontjából. Mivel a kiskereskedelmi forgalomban több éve növekvő trend figyelhető meg, nem meglepő, hogy a belföldi keresletre támaszkodnak leginkább a cégek” – részletezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

 

Az eddig rendszerint második helyen szereplő közterhek szerepe jelentősen hátrébb került a sorban. „A közterhek alakulását jelenleg nem tartják annyira meghatározónak a cégvezetők a vállalat rövid távú jövedelmezősége szempontjából. Ez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy a cégek túlnyomó többsége (85%) nem számít az adók és járulékok számottevő változására” – tette hozzá a szakember.

A nagyvállalatok eredményeit meghatározó tényezők sorrendjében ugyan továbbra is a lista végén szerepel a forintárfolyam változása, az infláció és a finanszírozási lehetőségek alakulása, ezek szerepe azonban felértékelődni látszik a nagyvállalatok életében.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.