Lakásapály: hol vannak az új lakások?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Drámai mértékben zuhant a használatba vett új lakások száma az idei első háromnegyedévben a megelőző év első kilenc hónapjához képest – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. Nem sok jóval kecsegtet, hogy a kiadott építési engedélyek száma is harmadával zsugorodott.


Országos szinten a tavalyinál 37 százalékkal kevesebb, összesen 4077 új lakásba költözhettek be a lakók az idén szeptember végig. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásai szerint a legnagyobb, 54 százalékos zuhanás a községekben történt, ami annyit tesz, hogy az e típusba tartozó településeken mindösszesen 638 lakás készült el. A megyei jogú városok megúsztak jó egyharmados visszaeséssel, a többi városban viszont 2012 hasonló időszakához képest megfeleződött a használatba vett lakások száma.

Egyedül Budapest büszkélkedhet minimális plusszal: ott 29-cel sikerült megfejelni a bázisul szolgáló állományt. Így elmondható, hogy az összes új otthon több mint egynegyede a fővárosban létesült, köszönhetően mindenekelőtt néhány nagyberuházásnak.

A folytatásban azonban korántsem biztos, hogy hasonló végeredmény jön majd ki. A szóban forgó időszakban ugyanis Budapesten mindössze 812 lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 53 százalékos visszaesésnek felel meg az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva, s jócskán meghaladja az országosan mért 32 százalékos mínuszt. Ebben a tekintetben a megyei jogú városokban a legbiztatóbb a helyzet, ahol „csupán” 11 százalékos csökkenést regisztráltak az új engedélyeknél.

Az építtetői kört még a természetes személyek dominálják, ám arányuk 66-ról 57 százalékra csúszott vissza, miközben a vállalkozások által épített lakások súlya 32-ről 40 százalékra kapaszkodott föl.Ezen számokból már sejthető, hogy az egyéb építtetők aránya elenyésző; önkormányzati megbízásból például mindössze 47 lakást húztak fel 2013 első háromnegyedévben.

Az újonnan épült lakóépületekben 62-ről 57 százalékra olvadt a családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké – 10 százalékpontot emelkedve – elérte a 38 százalékot.A vizsgált periódusban használatba vett lakások átlagosan 102 négyzetméteresek voltak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.