Magyar kamatpálya: megosztottak az elemzők
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni, mint hogy szerintük Magyarországon „politikai fontossággal” bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a „pro-ciklikus az alapállás”, így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az erőteljes gazdasági növekedés és az egyidejűleg gyorsuló infláció azt valószínűsíti, hogy jövőre monetáris szigorítási ciklusok kezdődnek a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon, és a térség jegybanki alapkamatai várhatóan a piaci várakozásokat meghaladó mértékben emelkednek.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: a térségre külön Taylor-szabályt dolgozott ki a helyileg érvényesülő változók figyelembevételével.
A Taylor-szabály alapeseti alkalmazása a ház számításai szerint arra vall, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Romániában 2018 végéig 2,50, 3,00, illetve 4,25 százalékra emelkednek a jegybanki alapkamatok a jelenlegi 0,90, 1,50, illetve 1,75 százalékról. Csehországban a Capital Economics modellje szerint a szabály alkalmazásával a jelenlegi 0,05 százalékról 1,00 százalékra emelkedne az irányadó jegybanki kamat jövőre.
A Taylor-szabály ökonometriai levezetésének alapeseti változata azt mutatja meg, hogy az inflációs cél és a tényleges infláció, valamint a potenciális és a tényleges gazdasági növekedés ütemei közötti eltérések a nominális jegybanki kamat mekkora és milyen irányú módosítását indokolják.
A Capital Economics azonban helyileg érvényesülő változókkal is kiegészítette a szabályrendszert, hangsúlyozva, hogy ezek figyelembevételével eltérhetnek a tényleges kamatpályák a szabály alapeseti változatából következtethető ívektől.
Magyarország és Románia esetében a cég például hangsúlyosan figyelembe vette a maginflációs dinamika fontosságát, Magyarországon külön pedig a külső adósságállományt is, valamint azt, hogy Magyarországon „politikai fontossággal” bír az alacsony alapkamat fenntartása.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői a Taylor-szabály által sugallttól valamelyest eltérő mértékű, de így is jelentős monetáris szigorítási ciklusokat várnak jövőre a vizsgált közép-európai EU-térségben.
Minden potenciális változót figyelembe véve a cég azt jósolja, hogy Magyarországon 2018 végéig 2,00 százalékra, Lengyelországban 2,50 százalékra, Csehországban 1,00 százalékra, Romániában 3,50 százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat.
A ház hangsúlyozza, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők a jövő év végére mindössze 1,00 százalékig emelkedő magyar jegybanki alapkamatot várnak.
A Capital Economics csütörtöki előrejelzése a szélesebb londoni elemzői konszenzusnál is jóval agresszívabb.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői például 2019 előtt nem számolnak a Magyar Nemzeti bank (MNB) 0,90 százalékos alapkamatának emelésével, és a következő tizenkét hónapban általánosságban is korlátozottnak tartják a magyar monetáris politika szigorításának mozgásterét.
A ház jelenleg érvényes előrejelzése szerint a szigorítás felé tett első lépés valószínűleg az lesz, hogy az MNB monetáris tanácsa kiveszi a kamatdöntő ülések utáni közleményekből az enyhítési alapállásra utaló részeket. A JP Morgan londoni elemzői szerint erre 2017 második felében nyílhat lehetőség.
Egy másik globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni elemzőinek legutóbbi helyzetértékelése szerint bár monetáris és költségvetési oldalon is eltúlzott mértékben pro-ciklikus alapállás érvényesül Magyarországon, azonban a jelenlegi alacsony fogyasztói infláció, a „rugalmas hozzáállás” az inflációkövetéshez, valamint a rendkívül erőteljes fizetésimérleg-pozíció bőséges teret nyújt az MNB-nek a jelenlegi expanzív monetáris politika fenntartásához.
(MTI)
