Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is elismerte, hogy az elmúlt két évben nem volt érdemleges eredménye a kormány bürokráciacsökkentő programjának, de a kabinet sokat vár a kata és a kiva bevezetésétől. További nagy lépést jelentene, ha a cégek egyetlen adószám alapján szerepelnének minden állami nyilvántartásban. A költségvetési hiány sem kedvez a bürokrácia-csökkentésnek.
Az Orbán-kormány, csakúgy, mint több korábbi kabinet, harcot hirdetett az állami bürokrácia vízfeje ellen. Az Európai Unió költségcsökkentési programját megalapozó Kox-tanulmány szerint ugyanis Magyarországon a 2000-es évek elején a GDP 6,8 százalékára rúgtak az adminisztratív költségek – míg ez uniós szinten csak 3,8 százalék volt. Hazánk ezzel a tanulmányban szereplő országok összehasonlításában a legutolsó helyre került.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint egy vállalkozás bürokratikus költségei átlagosan évente körülbelül 3 millió forintnak felelnek meg, a vállalatvezetők számára pedig egy évben átlagosan 65 órát vesz igénybe a különböző adminisztratív feladatok ellátása. A gazdasági tárca által megrendelt háttértanulmány mérése szerint Magyarországon a vállalkozások adminisztratív költségei a korábbi nemzetközi összehasonlításhoz képest is magasabb költségszintet tükröznek: a GDP 10,5 százalékát teszik ki (kb. 3000 milliárd forintot). Csupán az állami adatszolgáltatások kiszolgálásának közvetlen költségei a GDP 3,1 százalékára rúgnak. Ezzel pedig a világban vizsgált 144 ország közül a 138. helyen szerepelünk – derült ki Szatmáry Kristóf a BKIK elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szavaiból.
A kormánytisztviselő a vállalkozóknak szervezett konferencián fejtette ki, hogy a kormány ezt a helyzetet felismerve kényszerült cselekvésre, amelynek eredménye a már említett bürokráciacsökkentő akcióterv, az Egyszerű Állam. A programról tartott workshopon elmondta, hogy gazdasági téren minden bizonnyal ez a kormányzat legkeményebb diója, még az IMF-megállapodással összehasonlítva is.
Szerinte ugyan a legutóbbi kormányváltáskor egyértelmű volt a cselekvési kényszer a vállalkozókat béklyózó bürokratikus költségek miatt, de most a program meghirdetése utáni két évvel sem tud az államtitkár nagy eredményekről beszámolni, a helyzet saját értékelése szerint sem javult érdemlegesen. Bár történt pár változtatás, mint a NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetése, vagy az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) adatlap átalakítása, de a munka java része még a kormány előtt tornyosul. Itt az államtitkár az Egyszerű Állam megvalósításának késlekedési okát pont az államigazgatás hihetetlen komplexitásával magyarázta, mondván „minden mindennel összefügg” és „szálanként kell felfejteni” az egyes egyszerűsítési lépések hatásait, miközben „dzsungelharcot kell vívni”, amikor is a bürokrácia szereplőinek a szemléletét is át kellene formálniuk. Ebben a munka dandárja még a kormány előtt áll, de a kormánytisztviselő szerint az előző héten éppen kormányszinten is deklarálták, hogy nem hátrálnak meg, és folytatják a programot.
„A korábbi kormányok csak a kommunikáció szintjén küzdöttek a vállalkozások adminisztrációs költségeinek lefaragásáért, de a végrehajtás során a piszkos munka elvégzésekor már elfogyott az akarat” mondta az Adó Online-nak Turóczy László versenyképességért felelős helyettes államtitkár (NGM). Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi kormányzat ezzel szemben elkötelezett a jól meghatározott program végrehajtásában. Korábban a „tárcák közé volt dobva” az ügy, és természetesen elhaltak a kezdeményezések a hatóságokhoz kerülve, akik itt ellenérdekeltek, hiszen bürokratákkal kellene lebontani a bürokráciát. Most azonban a kormány magasabb szinten kezeli a problémát, és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint miniszterelnök-helyettes személyesen felel a megvalósulásért. Az ügynek Turóczy László szerint tehát van egy „bajnoka”, harcos védelmezője. A konfliktus magas szintű bevállalása mellett Navracsics Tibor vezetésével egy munkacsoport is létrejött (a közigazgatás nemzetközi hírű korábbi „bajnokáról” Magyary Zoltánról elnevezve), amelyben szinte minden tárca magas szinten képviselteti magát, csak a külügyi és a honvédelmi nem érintett a kérdésben.
A munkacsoport hetente-kéthetente ellenőrzi, számon kéri, monitorozza, hogy a 114 pont végrehajtásában hol tartanak, és ha szükséges, akkor be is avatkoznak, és a vitás kérdésekben is döntenek. A program tíz területet jelöl ki, ahol az intézkedések révén 500 milliárd forint vállalkozói költségcsökkentést szeretne elérni a kormány. Jelenleg egyébként pont a finomhangolás során átszabták a határidőket, és kidobtak hét pontot, mert azokat átértékelve mégsem vezettek volna jó irányba.
Turóczy László az Adó Online-nak elárulta, hogy a bürokráciacsökkentő Egyszerű Állam tervezetéhez külföldi példákat is szem előtt tartottak, így például a holland bürokrácialeépítés is a szemük előtt lebegett „best practice”-ként. Innen volt szembetűnő számukra például, hogy milyen fontos, hogy az ügynek legyen egy gazdája. A holland példában ráadásul külön hivatal felügyeli a programot.
RODIN őszi adókonferenciák
|
A helyettes államtitkár a beindult kormányzati intézkedések közül kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a vállalkozók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) bevezetését, amelyek mintegy 25 milliárd forinttal mérsékelhetik a vállalkozói szektor adminisztrációs terheit.
Az adókedvezményeket kellene újragondolni
A kormányzat adminisztrációegyszerűsítő lépései közül mindkét adóegyszerűsítési formát figyelemre méltónak tartja az Adó Online által megkérdezett Réczei Géza, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Mint kifejtette, azért is előremutató lépés a vállalkozók tételes adója és a kisvállalati adó, mert a feketegazdaság szereplőinek az adórendszerbe terelését is szolgálja. Magyarországon pedig jelenleg ez az egyik legnagyobb gond, hogy egyre kevesebb adózó fizeti meg az adóterheket, így az adóterhek további növelése helyett az adózói kör szélesítése jelenthet megoldási alternatívát a költségvetés stabilizálására.
Európa keleti részén egyébként az örök költségvetési hiánnyal küzdő államháztartások számára mindig komoly problémát jelentett az adóegyszerűsítés kérdése, hiszen az adóelkerülők széles rétege mellett egyre nehezebb megtalálni az adóbevétel biztos forrását, így az állam minden területet le akar fedni, ahonnan bevételre számíthat. Ez az irány pedig inkább a túlszabályozás, mint az egyszerűsítés felé mutat. Réczei Géza úgy véli, hogy amennyiben az adózás és az adóadminisztráció területén a kormány egyszerűsíteni szeretne, akkor megkerülhetetlen feladat az adókedvezmények rendszerének áttekintése és újragondolása.
A vállalkozások számára pedig igen fontos lenne, hogy az állam csökkentse a bevallási adatokat, hiszen a cégeknek havonta rengeteg adatot kell megadnia a hatóságoknak. A vállalkozásoknak pedig az adminisztráció helyett a fő tevékenységükkel kellene foglalkozniuk, profitot termelniük.
A hivatalok szorításában
Bergmann Péter könyvvizsgáló, adótanácsadó szerint a vállalkozások a hivatalok szorításában állnak. A cégeknek akár 160 adóbevallást is be kell nyújtaniuk évente. Az adótanácsadó a workshopon tartott előadásán elmondta, hogy a különböző hatóságok ráadásul vagy 10 különféle regisztrációs számon tartják nyilván őket, amely miatt rengeteg pénzt szórnak ki regisztrációkor, vagy annak módosításakor.
A szakember ezért azt javasolja, hogy az állam felé legyen egyetlen adószám és a többi hatóság ez alapján képezzen magának különböző nyilvántartási számokat. Ehhez egy olyan „megaadatbázist” is létre kellene hoznia az államnak, amelyben a különböző adatokat összeköthetnék, és így nem a vállalkozóknak kellene azt külön-külön újra és újra megadniuk, hanem azt a hivatalnokok egy lekérdezéssel meg tudnák oldani.
Az eddigi eredmények
Turóczy László a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara által szervezett workshopon az eddigi intézkedések közül kiemelte a bírságbevételek központosítását; az általános hatósági ügyintézési határidő 30 napról 21 napra való csökkentését 2014. január 1-jétől; a gázolaj jövedéki adó visszaigénylési rendszerének átalakítását a mezőgazdaságban, hozzátéve, hogy az élelmiszeriparban és a vendéglátásban is a bürokrácia csökkentésére törekszenek; a fejlesztési célú pályázatok egyszerűsítését, valamint azt, hogy most már nem lehet olyan kormányzati előterjesztést benyújtani, amely nem tartalmaz hatásvizsgálatot arról, hogyan hat a tervezett intézkedés a vállalkozói adminisztratív terhekre.
Elmerült az új Mt. részleteiben?
|
 |
