Meglepheti a cégeket az új versenyjogi szabályozás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alapjaiban változik meg 2017. január 15-től a vállalati összefonódások, vagyis a fúziók szabályozása Magyarországon - hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyiés Társa Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda. A versenytörvény módosításával a jövőben 8 napon belül jóváhagyhatnak egy tranzakciót és 1 milliárd forintra emelkedik a fúzió bejelentési kötelezettség küszöbértéke. Az új szabályozás eredményeként az érintett vállalatok viszont akár hajnali rajtaütésekre is számíthatnak.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a versenytörvény módosítását, amely látványos változást hoz a vállalati összefonódások szabályozásában - írja közleményében a Hegymegi-Barakonyiés Társa Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda. Az eddigi jogszabály szerint, ha egy fúzió elérte a versenytörvényben meghatározott árbevételi küszöbértéket, a feleknek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kellett kérniük a tranzakció végrehajtásához. A jövőben ez az engedélykérési kötelezettség megszűnik, csupán egy bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni, azonban bizonyos tranzakciókhoz továbbra is a GVH előzetesjóváhagyása szükséges.

Amennyiben egy összefonódás egyértelműen nem vet fel versenyjogi problémát, a jogszabályváltozás 2017-től gyorsított eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a GVH a csökkentett, 1 millió forintos eljárási díj megfizetése után a jelenlegi 30 napos határidő helyett, akár 8 napon belül lezárhassa az eljárást. A módosítással az eljárás megkezdése előtti, úgynevezett "prenotifikációs" szakasz jelentősége is felértékelődik. A folyamat keretében a vállalkozások, tanácsadóik közreműködésével, informális egyeztetéseket folytathatnak a GVH-val annak érdekében, hogy a bejelentési űrlapot a lehető legpontosabb adatokkal kitöltve nyújtsák be, ezáltal megkönnyítve a hatóság munkáját és felgyorsítva az eljárás lezárását.

„A könnyítések mellett a módosított szabályok viszont lehetőséget adnak a versenyhivatalnak, hogy előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást végezzen vállalati összefonódások esetében is. A gyakorlatban csak hajnali rajtaütésnek nevezett vizsgálati eszköz rizikót jelenthet a piaci szereplők számára. Ha a vállalkozások elmulasztják bejelenteni a tranzakciót, vagy azt a GVH döntése nélkül hajtják végre, a hivatal előzetes értesítés nélkül megjelenhet a vállalkozások székhelyén, telephelyén és maga viheti el a szükségesnek ítélt iratokat.”– mondta Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker &McKenzie budapesti irodájának vezetője. „Ugyanígy járhat el a GVH abban az esetben is, ha a vállalkozások nem megfelelő adatokat szolgáltatnak a hatóságnak. Amennyiben az elvitt iratok alapján a versenyhatóság jogszabálysértést észlel, bírságot szabhat ki.” – tette hozzá a szakértő.

 

Korábban egy tranzakció akkor számított engedélykötelesnek, ha az összefonódó vállalkozáscsoportok között volt legalább két olyan, amelynek előző évi nettó árbevétele meghaladta az 500 millió forintot (alsó küszöbérték), valamint az összefonódó vállalkozáscsoportok együttes előző évi nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot (felső küszöbérték).Az új szabályozás az alsó küszöbértéket a duplájára, 1 milliárd forintra emeli, így sok olyan tranzakció mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ahol egy nagyobb méretű pénzügyi vagy stratégiai befektető vásárol fel egy kisebb vállalkozást vagy kkv-t. A bejelentés-köteles tranzakciók köre azáltal is szűkülhet, hogy a jövőben a magyar vállalkozásoknak is csak a magyarországi árbevételét kell figyelembe venni a küszöbértékek szempontjából.

Az úgynevezett "nyilvánvalósági" szabály bevezetésével ugyanakkor a GVH-nak lehetősége nyílik olyan tranzakciók vizsgálatára és akár megtiltására is, amelyek bár nem érik el a küszöbértékeket, azonban a két összefonódó vállalkozáscsoport előző évi együttes nettó árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot. A nyilvánvalósági szabály alkalmazásának feltétele, hogy egy adott tranzakció esetében nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.

„Az új nyilvánvalósági szabály egyrészt a bejelentési kötelezettséget egy kettős negatív feltételhez köti, amely megfogalmazás nem a legszerencsésebb értelmezési és bizonyítási szempontból, másrészt jogbizonytalanságot is eredményezhet. Ahhoz ugyanis, hogy egy tranzakció kapcsán megállapítható legyen a feltétel teljesülése, vizsgálni kell majd a GVH adott piacra vonatkozó joggyakorlatát és adott esetben mélyebb piaci analízist, közgazdasági elemzést is le kell folytatni. A törvénymódosítás után ezeket a vizsgálatokat és elemzéseket tehát a küszöbértékeket el nem érő tranzakciók esetében is célszerű lesz elvégezni, ha a tranzakcióban részes vállalkozások nem akarják azt kockáztatni, hogy tranzakciójukat a GVH az ügylet lezárását követő 6 hónapon belül indítható eljárásban esetleg utólag megtiltsa.” – hangsúlyozta Simon Barnabás, a Baker&McKenzieversenyjogi szakértője.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • szerződés

    A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében