Mély gödörben a lakásépítések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Az InfoTandem heti infografikája.


(Infografika: InfoTandem)

A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Pedig az évtized feléig még felívelés mutatkozott, ám onnantól a trend erőteljes csökkenésbe váltott. A tavaly felépített mintegy 13 ezer lakás már az egyharmadát sem érte el a 2004-es „csúcsnak”, s az amúgy is gyenge 2010-es adatot is 40 százalékkal alulmúlta. Az okok között egyértelműen a válság emelhető ki, amely az építőiparban az első között és nagyon keményen éreztette a hatását. Eközben szigorodtak a támogatott hitelfelvételek kondíciói, s a devizahitelezés is visszaszorult.

A KSH legfrissebb adatai azt vetítik előre, hogy a mélyrepülés az idén is folytatódik: az első félében felépült 4,5 ezer lakás 20 százalékkal kevesebb, mint amennyit a katasztrofális 2011-es esztendő hasonló időszakában mértek. Sőt, pozitív fordulatra a jelek szerint jövőre sincs esély, miután az idei első 6 hónapban csupán 4,9 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, 17 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor.

Egyébiránt az építkezések visszaesése a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiót, valamint Budapestet érintette leginkább. Módosul az építtetői kör összetétele is: 2011-ben az összes új lakásnak már csak egyharmadát jegyezték vállalkozások, s 63 százalékot tett ki a magánszemélyek aránya; az önkormányzatok részesedése továbbra is minimális.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.