Miből és hogyan vállalkozzunk (1. rész)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ahhoz, hogy vállalkozást alapítsunk, nem elég egy jónak tűnő ötlet, és önmagában a tőke sem minden – pláne gazdasági válságban. Mi kell még? Legyen üzleti tervünk, jó könyvelőnk, találjuk meg az optimális vállalkozási formát…

Induló tőke

Csak az törje a fejét egy új vállalkozás elindításában, akinek van rá pénze. Napjainkban nem lehet hitellel indulni. Mennyi pénz szükséges? Erre nem lehet egyetlen számot mondani, mert attól függ, hogy mennyibe kerülnek az alapítás és legalább az első teljes év (365 nap) állandó- és várható beszerzési kiadásai. (Nem szakmai szempontból használom az állandó jelzőt, hanem abból a szempontból, hogy egy vállalkozásnak mindig vannak olyan rendszeres kiadásai, melyeket akkor is fedezni kell, ha nincs bevétel. Például: áramdíj, telefonköltség, könyvelő, vállalkozó után teljesítendő kötelező befizetések, stb.)
Nem célszerű rögtön egy nagyobb összegű tagi kölcsönnel (a tulajdonos által folyósított kölcsönnel) kezdeni a vállalkozás működését, mert nagyon nehézkes és hosszú lesz a visszafizetés. Ráadásul az ilyen vállalkozásokat fokozott figyelemmel kíséri az adóhatóság is. Ha pedig mégsem jön be az üzlet, sima végelszámolással meg sem tud szűnni, mert kifizethetetlen tartozása van. Szóval lehetőleg a meglévő saját pénzünket kockáztassuk, de ne az egész családét!

Üzleti terv

Üzleti tervvel is kell rendelkeznünk. Ez így nagyon tudományos kifejezésnek tűnik, de korántsem erről van szó. Egyszerűen össze kell írni az összes rendszeresen (hónapról-hónapra) felmerülő kiadást és a vállalkozás működéséhez szükséges beszerzésekre fordítandó várható összegeket legalább egy évre előre. Ezeknek a költségeknek a számbavételét egy tapasztalt könyvelővel együtt kell elvégezni, mert ő a gyakorlati tapasztalataiból és az adózási ismereteiből következően ki tudja egészíteni az általunk tervezett kiadásokat. A jelenlegi gazdasági körülmények között ez nagyon fontos.
Nem szabad sajnálni a pénzt egy jó könyvelőre, mert nagyon sokat segíthet a vállalkozónak a vállalkozói ismeretek megszerzésében is. Már az új cég alapításának időszakában meg kell állapodni egy könyvelővel, mert rengeteg olyan bejelentési procedúra (nyomtatvány elküldés) van, amelynek hiányát egyrészt büntetik, másrészt a hiányos kitöltés hátrányos következményekkel járhat. Ráadásul most fokozottan ellenőrzik a kezdő vállalkozásokat is annak érdekében, hogy megakadályozzák a számlagyárak létrehozását. (Bővebben az üzleti terv készítéséről és gyakorlati hasznáról itt)

Vállalkozási forma kiválasztása

Milyen formában érdemes vállalkozást alapítani? Erre a kérdésre nem lehet általános érvényű választ adni. Az egyéni vállalkozónak minden fillért le kell adóznia az adóév végén, ezért a gazdasági társaságokat részesítik inkább előnyben, ahol az előzővel szemben a nyereség adózása kötelező, de az osztalékot nem kötelező felvenni és leadózni (nem is célszerű az első években, mert a működés megalapozása fontosabb). Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet arra, hogy egy kicsi vállalkozás már attól is csődbe kerülhet és elveszítheti az alapítói vagyonát, ha egy nagyobb vásárlója nem fizet.
Az lenne az optimális, ha az előírt alaptőkét kizárólag pénzben fizetnénk be, sőt el lehetne gondolkodni a tőketartalék lehetőségén is, hogy minél több pénz álljon rendelkezésre.
Az egyéni céget, mint gazdálkodási formát nem ismerik az üzleti életben. A betéti társaságot nem tekintik jelentős tényezőnek, mert nincs kötelezően előírt tőkeminimuma. Marad tehát a kft, mint társasági forma. (Csak kezdő kisvállalkozásról beszélek, ahol még nem merülhet fel a részvénytársaság alapításának gondolata, mert nincsenek meg a feltételek.)

Korlátolt felelősségű társaság alapítható egyetlen személy által is. Az egyszemélyi alapító lehet magánszemély, de lehet egy másik gazdasági társaság is. Ez utóbbival kezdetben ne próbálkozzunk, mert azonnal belép az adózásban a kapcsolt vállalkozás fogalma, ami üzleti kapcsolatok esetén állandóan annak a bizonyítását követeli meg, hogy az alapító és az alapított cég egymás közötti elszámolásai során is olyan árakat alkalmaz, mint bárki mással.

Maradjunk tehát az egyetlen magánszemély által alapított korlátolt felelősségű társaság példájánál! Lehetőleg az alapító magánszemélynek ne legyen másik vállalkozása is, vagy ha van, akkor azzal ne kössön semmilyen üzletet vele az egyszemélyes kft! Természetesen ez nem jogszabályi korlát, csupán tanács.

Maga az egyszemélyes Kft. további gazdasági társaságban is lehet tag (tulajdonos), ezzel kapcsolatban sincs korlátozás a gazdasági társaságokról szóló törvényben. Így az egyszemélyes Kft. akár egy másik egyszemélyes Kft. egyedüli tagja (tulajdonosa) is lehet. Ez lesz a leányvállalata, és már megint itt vagyunk a kapcsolt vállalkozás fogalmánál.

Kapcsolt vállalkozás?

Egy kis kitérő: A különböző adótörvények különleges előírásokkal szabályozzák a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok során alkalmazott árakat, mert úgy gondolják, hogy ha nem olyan árakat számláznak egymásnak, vagy nem olyan kamatot, stb., mint más ügyfeleiknek, akkor a vállalkozások nyeresége átcsoportosítható a gazdasági társaságok között, vagy csökkenthető az áfa összege (nem a kulcsa).

Kapcsolt vállalkozásról beszélünk, ha

  • a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • b) az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
  • d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  • e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

Ez nagyon bonyolult módon (majdhogynem érthetetlenül) megfogalmazott jogi definíció. A leegyszerűsített lényege az, hogy az egyik vállalkozás, vagy magánszemély (családtagjaival együtt) a másik vállalkozást döntően irányítja, vagyis úgy kell cselekednie, ahogy a másik utasítja, akkor a döntést hozó személy vagy cégnek joga van az üzletek ügyleti árát megszabni, ezáltal kedvezőtlen befolyást gyakorolni az adózásra.

(folytatjuk...)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • irat

    A működő vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek többsége kitűnően tudja, hogy egy alapos üzleti terv csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ahogy ezzel a vállalkozásalapítást komolyan fontolgatók is jellemzően tisztában vannak. Mégis alig akad olyan cégvezető, aki azt el is készíti, pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk a fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Az Adó Kódex 6. számából megtudhatjuk, hogyan kell üzleti tervet készíteni.

  • cégvezető

    2012 januárjától a cégbejegyzést adóregisztrációs eljárás előzi meg, amely megnyújtja a bejegyzési időt, márciustól pedig egyrészt drágult az eljárás, másrészt bonyolultabb lett akár beszállni egy cégbe, akár kiszállni abból. Újra szerepel minden tevékenység a cégjegyzékben, az ügyvédek pedig a központi nyilvántartásban mindenki személyazonosságát kötelesek ellenőrizni. Az új szabályozások eredményeként kevesebb lehet a fantomizálódó cég - derül ki az Adó szaklap 2012/4-5. számában megjelent cikkből.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

  • Fotó: shutterstock

    A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.