Mitől félnek a biztosítók?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy felmérés szerint a szabályozási környezet változása és a makrogazdasági kockázatok mellett a számítógépes kockázatok, illetve a kamatlábak csökkenése fenyegeti leginkább a biztosítási szektort – közölte a  PricewaterhouseCoopers (PwC) Könyvvizsgáló Kft. csütörtökön.


Az idén a világ 54 országában 806 biztosítási szakértő megkérdezésével végzett  Insurance Banana Skins című felmérést 2007. óta készíti közösen a CSFI (Centre for the Study of Financial Innovation) és a PwC.

A szabályozási környezet változásának kockázat immár harmadik alkalommal vezeti a rangsort. A felmérés szerint a szavatoló tőkére és a piaci magatartásra vonatkozó új szabályok számos költséget és megfelelési problémát eredményezhetnek, valamint elvonhatják a cégvezetők figyelmét az egészséges üzletmenet biztosításától olyan időkben, amikor a szektor radikális szerkezeti változások előtt áll – áll a közleményben.

A legnagyobb aggodalom a jövőre bevezetésre kerülő Szolvencia II irányelvet övezi, ugyanakkor több ország is hasonló, gyakran a Szolvencia II-ről mintázott intézkedéseket tervez. Noha a válaszadók elismerik a szigorúbb szabályozás hasznát, a felmérésből kiderül, hogy egyúttal túlzónak tartják azt. Ebben mind a biztosítási szakemberek, mind a külső megfigyelők (akadémikusok, tanácsadók, elemzők stb.) egyetértettek.

A biztosítótársaságok igazgatói jellemzően úgy vélték, hogy az egészséges szabályozási környezet ugyan elengedhetetlen, a túlszabályozás azonban meggátolhatja a jól és életképesen működő biztosítókat a jó és életképes üzletmenet folytatásában.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Az aggodalmak másik fő forrását a makrogazdasági kockázatok jelentik. A válaszadók óvatosan ítélték meg a növekedési kilátásokat, illetve a kamatlábak alakulását, melyek alacsony szintje kedvezőtlenül hatott a befektetési hozamokra és megnehezítette a megtakarítási célú termékek kezelését és értékesítését.

A kockázati források harmadik csoportját a biztosítási szektort érintő változások jelentik, ideértve különösen az új technológiák hatását a biztonságra, a termékértékesítésre és az adatkezelésre. A felmérés 2007-es indulása óta először szerepelnek a számítógépes kockázatok, melyek összesített negyedik (a nem életbiztosítási ágban pedig első) helyezése jelzi a számítógépes bűncselekményekkel és az adatbiztonsággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalmat.

Több kockázati tényező ugyanakkor visszaesett a rangsorban, így például a cégvezetés minősége, illetve a vállalatirányítás, melyeket a válaszadók korábban a szektort érintő legjelentősebb kockázatok közé soroltak, mára viszont határozott javulást érzékelnek e területeken. Ugyancsak csökkenő kockázatot tulajdonítanak a cégek megítélésének, párhuzamosan a biztosítótársaságok aktívabb PR-tevékenységével, noha a közösségi média elterjedését a megítélés kezelése szempontjából kockázatként értékelik.

A szektorban jelentkező félelmeket mérő 2015-ös Banana Skins Index a globális helyzet javulásának ellenére eddig nem tapasztalt mértékű aggodalmat jelez. Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálat üzletágának vezetője szerint a szigorodó szabályozás, a nehéz működési körülmények és fenyegető szerkezeti változások miatt a biztosítási szektor óriási kihívásokkal néz szembe – áll a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).