Naponta hatvan céget számolnak fel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt egy év alatt – 2014. június és 2015. május között – 14 518 cég ellen indult felszámolási eljárás. A munkanapokat számolva naponta csaknem 60 cég szűnik meg ilyen módon. Ijesztőnek tűnik ez a szám, annak ellenére, hogy az utóbbi hat esztendőben ez volt a legalacsonyabb. A gazdasági válság kezdete (2008) óta egyébként összesen 116 025 gazdasági társaságot számoltak fel – tájékoztat a feketelista.hu.


Az évenkénti adatokat követve megállapítható, hogy 2012-ig folyamatosan növekedett a felszámolt cégek száma, azt követően viszont csökkenő tendenciát mutat. Sajnos, ez nem jelenti, hogy ilyen mértékben javult volna a cégek pénzügyi fegyelme, sokkal inkább a törvényi eljárások változásának következménye – vonja le a következtetéseket Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Korábban ugyanis a kényszer-végelszámolások nagy része felszámolásba ment át, és természetesen így regisztrálták a statisztikák is. Újabban viszont, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a társaságnak nincs akkora vagyona,
amely fedezné a felszámolás költségeit, akkor felszámolás helyett, rövid úton, kényszertörlést rendel el.

Felszámolójelölés sorsolással

Megváltozott a felszámolók helyzete: korábban a bíróságok jelölték ki a felszámolót, napjainkban viszont már kizárólag elektronikus úton választják ki őket. Így jobban érvényesül az esélyegyenlőség elve, de vitatható, hogy a kihúzott nyertes nevét újra visszateszik a „kalapba”, és legközelebb megint indulhat a „sorsoláson”. Szerencsés esetben tehát, akár sorozatban is nyerhet, miközben más felszámoló megbízás nélkül marad. Az új szisztémára való áttérés előtt a felszámolóknak új követelmények mellett pályázniuk kellett a minősítés megszerzéséért. A korábban felszámolással foglalkozó 105 cég közül csak hatvannak sikerült a vizsga, ugyanakkor hetven új társaság is bejutott a piacra.

Cégtáblát cserélnek

A feketelista.hu összesítő adatokat szolgáltat a cégalapítások alakulásáról is. E szerint a gazdasági válság kezdete óta, az elmúlt egy évben indult a legkevesebb (26 098) új vállalkozás; a megelőző egy évhez (33 563) képest 32 százalék a csökkenés. Figyelemkeltő adat, hogy 2008 óta összesen 322 903 új vállalkozást jegyeztek be. A csúcs 2012–2013-as időszakban volt, akkor 57 654 új gazdasági szervezet alakult. Az új vállalkozások teljes egészében pótolták a felszámolással, végelszámolással, kényszertörléssel megszűnteket. Jelenleg 584 521 regisztrált gazdasági szervezetet tartanak nyilván, hét év alatt a hazai cégvilág fele kicserélődött.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Sok esetben azonban egyszerűen cégtábla cseréről van szó; a tulajdonos veszni hagyja csődbe jutott vállalkozását, és más néven, esetleg más nevén, inkább újat alapít. Jogilag ugyan a felszámolással megszűnő cég vezetője személyesen felelős a hátrahagyott tartozásokért, és pénzvagyona vagy bármilyen más ingó- és ingatlan vagyona is végrehajtható, ám mire erre sor kerülne, különböző trükkökkel eltünteti a végrehajtható vagyont, a hitelezők pedig futhatnak a pénzük után.

Hosszadalmas, kétséges

– A tapasztalatok szerint a felszámolás hosszadalmas eljárás, kimenetele, pedig kétséges. Évekig eltarthat, és már az is sikernek számít, ha a követelés öt százaléka megtérül. A cégkapcsolatok építése, új partner kiválasztása esetén hasznos és kifizetődő tehát a körültekintés, meggyőződni arról, kivel állunk szemben – fűzi a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. A 14 közhiteles állami adatbázist integráló adatbázisból egyetlen klikkeléssel megállapítható, hogy a kiszemelt cég felszámolás alatt áll-e, vagy folyamatban van-e ellene bármilyen más eljárás. A felelős üzletember több mint félmillió gazdasági szervezet egymilliónyi ügyéről szerezhet információt. Ezek ismeretében megalapozottabb döntést hozhat.

Nőtt a középső régió súlya

A feketelista.hu elemzéséből kiderül, hogy a gazdasági válság kezdete óta alaposan átalakultak az egyes országrészek közötti cégarányok is. Tovább nőtt a közép-magyarországi régió súlya. Az újonnan alapított 322 903 cég 54 százalékát ebben a régióban jegyezték be (128 427-et Budapesten, 47 667-et Pest megyében). A felszámolt 116 025 vállalkozásnak viszont csak 47 százaléka esett erre a körzetre; 43 766 Budapestre, 10 813 Pest megyére.

Az elmúlt esztendőt tekintve – 2014. június és 2015. május között – az országban 80 százalékkal több új vállalkozás indult (26 098), mint amennyit (14 518) felszámolással megszüntettek. Pest megyében a felszámolt 1625 társaság kiesését – több mint kétszer annyi – 3358 újonnan indult pótolta. Az összesítésből kiderül, hogy a legnagyobb cégfluktuáció a gazdaságilag leggyengébb megyékben zajlott le. A legtöbb új céget (925) Hajdú-Bihar megyében jegyezték be, miközben 591-et felszámoltak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 906 új cég lépett a piacra (felszámoltak 599-et), míg Bács-Kiskunban 833 induló ellenében 475 szűnt meg felszámolással. A legkevesebb felszámolást, 107-et Nógrád megyében rendelt el a bíróság, miközben 237 társaságot jegyeztek be. Komárom-Esztergomban 150 cég szűnt meg felszámolással, de helyükre négyszer annyi (615) lépett.

A nagyvárosok közül Budapesten tovább nyílt a megszűnt, illetve alapított cégek közötti olló: 6589 került a felszámoltak sorsára és 11 968 alakult. A vidéki városok körében Debrecenben volt a legnagyobb a cégmozgás: 321 társaság vonult ki felszámolással, és 591 tett ki új cégtáblát. Szegeden a 189 felszámolást 511 cégalapítás ellensúlyozta. Győrben hét év óta az elmúlt esztendőben számolták fel a legkevesebb (175) céget, és több mint kétszer annyit (380) alapítottak. Egyébként valamennyi megyei jogú nagyvárosunkban több új vállalkozást jegyeztek be, mint amennyit felszámolással megszüntettek.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.