Nem bízunk a bankokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felnőtt lakosság negyede nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket – derül ki a GfK felméréséből. 


A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználatot, a digitális ügyintézést vizsgálja. 

Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen, és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat. 

A GfK szakértői a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító, míg 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”. A bankellenes beosztók és a bankpárti tanácsot igénylők részesedése 18-18, a tudatos kockázatkerülőké pedig 13 százalék. 

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek. 

A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban – ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai. 

Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője szerint a pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor nem számít, nagyon hasonló az ismeretszint a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ilyen irányú tudatosság szintjét. A kutatási adatokból a szakember szerint látni azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben. 

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír a biztosítók számára, annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.

A kutatók a digitális csatornák használatának fejlődésére számítanak az elkövetkező években amiatt, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

Felvehetők-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottak?

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti tárgyalásokat – akár titokban is. Titkos felvétel készítésének számtalan oka lehet: egyesek számára biztonságot jelenthet a későbbi viták elkerülése érdekében, mások pedig valamilyen hátsó szándékkal akarják felhasználni azt később. De vajon jogilag megengedett a hangfelvétel titokban történő készítése? Milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda segít megadni a válaszokat.

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.