NFM: egyre vállalkozóbarátabb a környezet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szabó Zsolt az adócsökkentés előnyeit hangsúlyozta, Parragh az oktatás túlzott kapacitása miatt aggódott a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
A magyar gazdaság egyre jobban teljesít, ez lehetővé teszi olyan új típusú adózási rendszer bevezetését, amely révén versenyképesebbé válnak a hazai vállalkozások – mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön Visontán.
A Mátrai Erőmű Zrt.-ben tartott rendezvényen a fejlesztés- és klímapolitikáért, kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár ismertette, hogy kilenc százalékra csökkentették a társasági adót, duplájára növelték a kata bevételi értékhatárát, első lépésként 22 százalékra csökkentették a járulékok mértékét, de a mérséklés tovább folytatódik.
Szabó Zsolt azt is kiemelte, hogy soha nem volt ennyi fejlesztési lehetőség. Ezek között sorolta az alacsony kamatozású hiteleket, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) visszatérítendő pályázati forrásait, valamint az európai uniós telephelybővítést, energetikai korszerűsítést célzó vissza nem térítendő támogatási formákat.
Az államtitkár elmondta: energetikai beruházásokra közel 800 milliárd forint áll rendelkezésre hazai és uniós keretből a napelemparkoktól a távhőberuházásokon át a családi házak, lakások energetikai korszerűsítéséig.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az évnyitón tartott előadásában arról szólt, hogy hatalmas többletkapacitások vannak az oktatásban. Mint mondta, a felsőoktatásban ma 550 ezer diákot lehetne képezni, de 290 ezer alatt van a hallgatók száma, „miközben a kapacitásokat fenntartjuk”. A létszám ráadásul 2020-ra várhatóan 250 ezerre csökken. Hasonlónak nevezte a szakképzést, ahol 40 százalék fölötti a többletkapacitás, és problémásnak tartja a felnőttképzést is.
Az elnök megfogalmazta: ha egy gyár csak kapacitása 60 százalékát használja, akkor a 40 százaléknyi részt bérbe adják, bezárják, „de valamit tesznek vele, az semmiképp nem megoldás, hogy hosszú távon ezeket fenntartjuk”.
(MTI)