Növekedési hitelprogram helyett jön a piaci hitelezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB arra ösztönzi a bankokat, hogy maguk kezdjék hitelezni a kkv-kat. 


A növekedési hitelprogramot felváltja a piaci hitelezési program, hogy a bankok maguk kezdjék el hitelezni a kis és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) és a gazdaság egészét; a Magyar Nemzeti Bank ebben is segítséget nyújt, de már nem ad hozzá közvetlen forrást – mondta az MNB igazgatója pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában.

Gabler Gergely felidézte, hogy a 2010 után folyósított hiteleknél alacsony a „bedőlési” ráta, ami bankfelügyeleti oldalról kedvező, a gazdaság élénkítése szempontjából azonban azt is jelzi, hogy az utóbbi években a hitelezési ütem jóval az elvárt alatt volt. 

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Hozzátette: a bankok akkor látják el gazdasági szerepüket, ha most már merészebben kezdenek hitelezni. Az MNB ezt a szerepet szánja a piaci hitelezési programnak. Ennek keretében a jegybank közvetlenül ad juttatásokat, illetve kedvezményeket a bankoknak, ha teljesítik a piaci hitelezési program keretében tett vállalásaikat. Ezeket a bankok már megtették ez év első negyedében, nyilatkoztak arról, hogy mekkora új összeggel kívánják a kis és közepes vállalkozásokat hitelezni.

Ennek a programnak van egy második eleme is, amelynek keretében az MNB enged részben vagy egészben a bankok számára előírt tőkekövetelményből, a tényleges kkv-hitelek függvényében. Ezzel ösztönzi a jegybank a kis- és középvállalati új hitelek kihelyezését – közölte az MNB igazgatója.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Továbbra sincs jó hangulat a kkv-szektorban  

A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott reményteli javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel -10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van. A visszaesés fő oka a munkaerőhelyzet és a gazdasági kilátások negatív megítélése.

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.