Pályázati cunami jön
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós források 2017 elnevezésű konferencián csütörtökön Budapesten.
Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya.
Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.
A 2019 utáni időszakról azt mondta, „nem látja kristálytisztán” mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez. Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni – tette hozzá.
Elmondta, a sikerhez elengedhetetlen volt a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája, akik ezért 2200 milliárd forint kifizetésénél 12 havi, 2700 milliárd forintnál 24 havi prémiumot kapnak. Megjegyezte, jó hír, hogy a munkatársaik „pénzért hajlandóak dolgozni”, Brüsszelben és Nyugat-Európában szavai szerint nincs ez már így, ott már a pénz sem bír feltétlenül ösztönző erővel.
A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál.
Lázár János elmondta, hogy Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés – jegyezte meg. Elmondta, a hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést. A miniszter az elmúlt 27 év legfontosabb gazdaságtörténeti győzelmének tekinti, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását. Ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás lesz, amelynek pont 2019-2022 között lesz a legnagyobb hatása a magyar gazdaságra – tette hozzá.
(MTI)
