Párolog a fogyasztói bizalom
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Romlottak a reáljövedelemmel és az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a várakozások.
A GfK fogyasztóibizalom-indexe idén a harmadik negyedévben mintegy 15 ponttal csökkent; mind a fogyasztói bizalom, mind a fogyasztói várakozások indexe a tavaly év eleji értékre esett vissza – közölte a piackutató intézet szerdán.
A GfK Hungária közleménye szerint a komplex fogyasztóibizalom-index is 15 ponttal mérséklődött szeptemberben, 163 pontra.
A fogyasztói várakozások indexének alakulásában szintén jelentős, csaknem 20 pontos volt a csökkenés a harmadik negyedévben, a mutató értéke 184,6 pont. A csökkenés oka, hogy romlott a családok reáljövedelem-értékének megítélése, valamint az ország gazdasági helyzetét illetően is negatívak a várakozások, mind a rövid, 12 hónapra, mind pedig a hosszú, 5 évre vonatkozó időszakra.
Csaknem 10 ponttal csökkent a vásárlásihajlandóság-index is, amely jelenleg 139 ponton áll – ismertette a GfK.
Hosszan tartó emelkedő, illetve stabilizálódó időszak tört meg a szeptemberi adatok alapján. A rezsicsökkentés által érintett társadalmi csoportok mára vélhetően kialakították fogyasztási szokásaikat, a nemzetközi szinten alacsony reálbérek pedig továbbra is visszafogják más társadalmi rétegek kiadásait – idézi a közlemény Kozák Ákost, a GfK igazgatóját. Hozzátette ugyanakkor azt is: nem új jelenség, hogy a parlamenti választást követő negyedévben csökken a bizalom, csak 2010-ben mért ezzel ellentétes irányt GfK.
A közlemény szerint a megkérdezettek 30 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére, míg 35 százalékuk szerint az ezt mérő mutatók nem fognak változni.
Az inflációs várakozásokat tekintve a lakosság túlnyomó része, 69 százaléka továbbra is az árak emelkedésére számít, szeptemberben 5 százalékponttal nőtt az emelkedést valószínűsítők aránya az előző negyedévhez képest. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek, a megkérdezettek 42 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott, a lakosság 29 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek oka, hogy a válaszadók 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további harmada azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A vélemények a megtakarításokról negatívan változtak az előző negyedévhez képest. A lakosság 42 százaléka ugyan úgy gondolja, hogy érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni a megtakarításait, de ezzel egy időben nőtt a bizonytalanok aránya, 36 százalék nem biztos nagyobb háztartási eszköz vásárlásában.
(MTI)
