Parragh: a munkaerőhiány a növekedés gátja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Iparkamara elnöke szerint lényegében minden szektorban sok az üres álláshely. Azt is elmondta, kiket lehetne mozgósítani.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) támogatja, hogy a kormány javítsa a továbbfoglalkoztatás feltételeit, ami nem lehetetleníti el a nyugdíjas szövetkezeti munkát – hangsúlyozta a két szervezet elnöke szerdán a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, Magyarországon a munkaerőhiány a növekedés korlátja, ezért a kormánynak komplexen kellene áttekintetni a munkaerő-tartalék bevonásának lehetőségét, amelyben a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás egy forma lehetne.
Kósa Lajos, az OSZT elnöke elmondta, a szövetkezeti foglalkoztatás a munkaadóknak és a munkavállalóknak is rugalmas foglalkoztatás, becslésük szerint további több százezer nyugdíjast lehetne bevonni a munkaerő világába valamilyen formában.
Parragh László ismertette, hogy Magyarországon a KSH adatai alapján 2018 első negyedévében 80 ezer betöltetlen álláshely volt, majdnem 20 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
Becslések szerint a 80 ezer betöltetlen álláshelyből mintegy 59-61 ezer lehet a versenyszférában, a legnagyobb munkaerőhiány a feldolgozóiparban, az adminisztratív, a szolgáltatást támogató területen, az infokommunikációs ágazatban, az egészségügyben, az építőiparban, a szállítmányozás-raktározásban van.
[htmlbox mt_kommentar]
A kamara elnöke szerint mobilizálható munkaerő-tartalékot jelenthetnek a közmunkások megfelelő képzés után, a cigányság felzárkóztatási programot követően, az oktatási intézményekből lemorzsolódó diákok, a közterhet nehezen kitermelő kisvállalkozások. Növelni lehetne a munkaerő-kínálatot az atipikus foglalkoztatás elterjesztésével, köztük a nagyobb munkaerőt mozgatni képes szövetkezetekkel, a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábításával, ugyanakkor nem jelent reális tartalékot a munkaerőimport – mondta.
Parragh László kitért arra, hogy a tervek szerint a nyugdíjasok 2019 januártól kedvezményesen foglalkoztathatók, egyebek közt megszűnik az utánuk fizetendő szociális hozzájárulási adó, a személyi jövedelemadójuk 15 százalék lesz, éves szinten 45 milliárd forintra becsülik az öregségi nyugdíj mellett a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak utáni kedvezményt,
Kósa Lajos kiemelte, hogy a szövetkezeti foglalkoztatás atipikus formának tekinthető, rendkívül rugalmas forma munkavégzés szempontjából, emellett egyszerre jeleníti meg a tulajdonosi és a munkavállalói szemléletet.
Adataik szerint Magyarországon május végéig 140 nyugdíjas szövetkezet alakult 30 ezer taggal, közülük 7 ezren már dolgoznak. A 140 nyugdíjas szövetkezet 2 ezer vállalkozási szerződést kötött, árbevételük 1,7 milliárd forintot tett ki – mondta az OSzT elnöke.
Kósa Lajos kitért arra, hogy felmérésük szerint a 2,7 millió magyar nyugdíjasból 800 ezren szívesen dolgoznának heti 2-3 napot, nekik jelenthet alternatívát a kedvező adózást biztosító szövetkezeti foglalkoztatási forma.
Kérdésre válaszolva Parragh László elmondta, a munkaerő mobilitás támogatásának eltörlésére vonatkozó javaslattal egyetértenek, az intézkedést abból a szempontból is mérlegelni kell, hogy a keleti térségben is munkaerő hiány van.
Egyetértenek a cafetéria egyszerűsítésével, és utalt arra, hogy az utalványoknak az ország egyes területén másodlagos piaca alakult ki.
(MTI)
