PwC: optimisták a magyar vezérigazgatók

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre. Ambiciózus növekedési tervekkel készülnek a közeljövőre, ennek azonban számos akadályát is látják: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése komoly kihívás elé állítják a döntéshozókat - derül ki a PwC Adó Onlinehoz eljuttatott közleményéből.

A PwC Magyarország munkatársai hetedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1300 vállalatvezetővel készített interjút.

A megkérdezett hazai vezérigazgatók fele tervez szervezeti növekedést és költségcsökkentést is a következő tizenkét hónapban, és minimálisan, de nőtt azok száma, akik vállalkozókkal vagy start-upokkal terveznek együttműködést.

Az első számú vezetők 89 százléka bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit (változatlan az egy évvel korábbihoz képest), a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott.

„Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszódtak, de így utólag úgy tűnik: 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált. A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is. Aligha kívánhatok mást, mint hogy folytatódjék a derűlátás és legyen végre egy nyugodt, kiszámítható évük a vállalatok vezetőinek” – vélekedett Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Merre fordulnak a vezetők?

A vezérigazgatók körében készített kutatásból kiderül, hogy a legfontosabb külpiac továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (Románia előrelépett a második helyre). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban.Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben.

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

Az általános közigazgatási rendtartás jogszabálytükör -átdolgozott kiadás

A kommentár bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, valamint hogy a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével.

A jogszabálytükör pedig párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit.

 

„A magyarországi cégek számára hagyományosan Németország a legjelentősebb külpiac és célország. Románia lassabb ütemű, de szintén folyamatos térnyerésének hajtóerői a földrajzi közelség mellett a magyar kisebbségen keresztüli könnyebb kapcsolatépítés lehet, valamint a piac mérete, ami duplája a hazainak” – kommentálta a kutatás eredményeit Urbán László közgazdász.

Melyek a legnagyobb kihívások?

Míg a világ vállalatvezetői idén – a davosi világgazdasági fórumon bemutatott felmérésben– leginkább globális, az üzleti tényezőkön túlmutató veszélyforrásokat jelöltek meg fő aggodalmaknak, addig a magyarországi döntéshozók legfontosabb problémái lokálisak és leginkább csak a munkavállalókkal kapcsolatosak.

Világszerte a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látjuk, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.

Magyarországon a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára, a globális problémák súlya jelentősen visszaesett..

„Évek óta 50 százalék feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni. A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90 százaléka állította például, hogy az ún. soft skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett” – hangsúlyozta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak: a megkérdezettek közel 60 százaléka mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37 százaléka érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.

Óhajtott kormányzati prioritások

A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

A vállalatok életét felforgató tényezők

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító – azaz diszruptív – tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak. Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától (5. ábra).

A szakadékot csökkentő és növelő globalizáció

A globalizáció legfőbb érdemei közé az erőforrások szabad globális piacának megteremtését és az internet általános elérhetőségét sorolják az első számú vezetők. A folyamat eddig legkevésbé a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését segített megakadályozni, és szintén a lista végén szerepel a méltányos és hatékony adózási rendszerek világszintű létrejötte 

„A globalizáció pozitív és negatív hatásai ma már az élet minden területén érvényesülnek, a gazdaság esetében pedig még erőteljesebben megmutatkoznak. A globalizáció hozzájárul többek között a tőke, a munkaerő, az áruk és az információ hatékonyabb áramlásához, az infrastruktúra, az adatvédelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a globalizáció negatív hatásai is érvényesülnek a gazdaságban: egyre nehezebb például megtalálni az egyensúlyt a nyílt globális piaci verseny és a nemzethatárokon belüli zártabb szabályozások között” – mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

A CEO-k élete

A vezetők arról is beszámoltak, hogy az egyre inkább digitalizálódó üzleti világban hogyan változtak mindennapjaik. A vezérigazgatók közel fele (48%) mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest.Közülük 77 százalék végez több feladatot digitálisan, 62 százalék többször dolgozik a munkahelyétől távol és 46 százalék mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munka ügyben. Bár a fentiekből látszik, hogy a rugalmas munkavégzés a döntéshozók körében is terjed, a megkérdezettek kevesebb mint 14%-a tudott több szabadságot kivenni az utóbbi években.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen a CEO-k viszonya a közösségi médiához, használják-e és ha igen, milyen célból. 66 százalékuk azt mondta, hogy saját maga kezeli a közösségimédia-fiókjait;a válaszadók háromnegyede rendelkezik LinkedIn-profillal, 61 százalék facebookozik és jelenleg csupán 29 százaléknak „terepe” az Instagram, fotó- és élménymegosztó felület.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.