Ráncba szednék az Airbnb-t a hoteltulajok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Szállodák Szövetsége azt javasolja, hogy a társasházak esetében a többi tulajdonos hozzájárulása is szükséges legyen a rövid távú kiadáshoz  – mondta a Magyar Nemzetnek Niklai Ákos, a szövetség elnöke.


A szövetség álláspontja az, hogy mivel jelentős az engedéllyel nem bíró lakások aránya a foglalási oldalakon, magas az adóelkerülés aránya – írja a Magyar Nemzet.

Ezért elő kellene írni a szolgáltatónak, hogy kizárólag megfelelő papírokkal bíró lakásokat lehessen kiadni, a honlapjukon tüntessék fel az engedély számát, rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak, az adóhivatalnak a lakásokban megfordult vendégek, éjszakák számáról, illetve a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról. Pontosan úgy, ahogy azt a hagyományos hotelek teszik. Ezen kívül – hasonlóan a nemzetközi példákhoz – a rövid távú bérbeadásnál limitálni kellene a napok számát, maximum százhúsz napban – olvasható a lapban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).