Sokéves csúcson a kkv-k beruházási hajlandósága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokéves csúcson van a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg ugyanis háromból két cégvezető tervez valamilyen fejlesztést a követő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adatiból. A célokat tekintve a hatékonyságnövelés került az élre, megelőzve a sokáig első helyen levő informatikai beruházásokat. Az árbevételt tekintve a középvállalkozásoknál, az ágazatokat nézve a mezőgazdasági cégeknél várható leginkább beruházási boom.


Tovább emelkedhet a nemzetgazdasági beruházások volumene, hiszen egy éve folyamatosan javul a hazai vállalkozások beruházási kedve. „Jelenleg a kkv-k kétharmada, 67%-a gondolja úgy, hogy valamilyen fejlesztésbe kezd az előttünk álló egy évben. Ez igen látványos előrelépés az egy évvel ezelőtti értékhez képest, amikor a cégek mindössze 41%-a vélekedett így. A javulás mindenképpen figyelemre méltó, hiszen utoljára 2010-ben volt hasonlóan magas szinten a cégek beruházási kedve. A kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése mindenképpen hozzájárulhat a tervezett beruházások bővüléséhez” – részletezte a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményét Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Fókuszban a hatékonyságnövelés

Úgy tűnik a cégek a hatékonyság növelését tartják most legfontosabbnak, mivel a gépek, berendezések fejlesztése (35%) már harmadik negyedéve őrzi elsőbbségét az informatikai beruházásokkal (33%) szemben. A gépjárműpark korszerűsítése kissé lemaradva, de stabilan őrzi harmadik helyét (27%), míg az előző negyedévben kiugró ingatlanberuházási hév tiszavirág életűnek bizonyult, és visszakorrigált egy alacsonyabb szintre.

Kilőttek az agrárberuházások

A fejlesztési hajlandóság – az előző negyedévben még rendkívüli beruházási lázban égő középvállalkozásokat kivéve – minden árbevétel kategóriában és ágazatban nőtt. A középvállalkozások beruházási kedve 10 százalékponttal, 81%-ra mérséklődött az előző negyedévhez képest, ennek ellenére még mindig közülük készülnek legtöbben fejleszteni, míg a kis- és mikrovállalkozásoknál ez az arány 69% és 63%.  

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

A szektorokat tekintve jelenleg a mezőgazdasági cégeknél várható beruházási boom, hiszen 57%-ról 77%-ra ugrott fejlesztési szándékuk. Tőlük épp hogy lemaradva az ipar található (75%), miközben a szolgáltató és a kereskedelmi szektor az átlagnál alacsonyabb arányban tervez beruházni (65% és 62%). „A Vidékfejlesztési Program keretében a Miniszterelnökség az idei évben összesen 27 milliárd forint kötelezettségvállalást tett, ami mintegy 1500 kérelem támogatását jelenti. A folyamatban levő elbírálások tovább növelhetik az agráriumban a megítélt támogatások összegét, ezzel hozzájárulva a beruházások további erősödéséhez” – tette hozzá a szakember.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).