Száz tévéreklám a napi fejadag


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Naponta átlagosan 6,7 millió ember nézett tévét Magyarországon tavaly, s közülük 6,3 millióhoz a reklámok is eljutottak. Az InfoTandem infografikája.


Tavaly ment le a tévében, és összesen 6 évig tartott; mi az? Első olvasásra már maga a kérdés is abszurdnak tűnik, pedig nem az, mint ahogyan a válasz is meglepően hétköznapi. A 2016-ban vetített magyarországi tévés hirdetések összesített reklámidejéről van szó, amely a figyelembe vett 61 csatornán együttesen 52 ezer 952 órát tett ki a Nielsen Közönségmérés Kft. kimutatásai szerint. 

Ezt a hatalmas óraszámot 562 hirdető 1042 márkája hozta össze, amelyek együttesen 7060-féle hirdetés formájában kerültek adásba, mindösszesen 7,9 millió alkalommal. A megjelenésszám évről évre látványosan emelkedik, egy esztendővel korábban „csak” 6,8 milliónál tartott, 2011-ben pedig még a felét sem érte el a tavalyinak: mindössze 3,4 millióra rúgott. A csaknem 8 millió megjelenés úgy jön ki, hogy egy reklámfilm átlagosan több mint ezerszer (egészen pontosan: 1120-szor) volt látható az érintett csatornakörben az év során. És ha azt gondolnánk, hogy ez – főleg átlagszámnak – elképzelhetetlenül sok, akkor érdemes megjegyezni: volt olyan hirdetés is, amelyik 37 ezerszer került adásba… (Reklám minden, ami „Reklám” nyitó- és zárószignál közti műsorelemként jelenik meg, továbbá az is, amikor a képernyő sarkában látható óra alatt találkozunk egy hirdetéssel. A „Fizetett politikai hirdetés” szintén beleszámít, de például a műsorszponzoráció nem.)

Ahhoz persze, hogy a reklámok célba érhessenek, tévénézők is kellenek. És nálunk vannak. A mögöttünk lévő év egy átlagos napján 6,7 millió ember nézett tévét Magyarországon – ami erős kétharmadnak felel meg –, s közülük 6,3 millió látott reklámot is. Igaz, a teljes (4 éven felüli) népesség napi tévénézési ideje 4 perccel csökkent 2015-höz képest, de még így is 282 percet tett ki, s ennek egytizedét (28 percet) a hirdetések töltötték meg; a napi adag 97 reklám fejenként. Egyébiránt a legtöbbet – napi 6 óránál is hosszabb időt – az 50 év felettiek ülnek a tévékészülék előtt, s ebben a korcsoportban még nőtt is az átlagidő 2 perccel. A legfiatalabbak (a 4–17 évesek) beérik bő 3 órával, miután 10 percet sikerült lefaragniuk a korábbi 197-ből. 

Amúgy a legaktívabb hirdetők továbbra is azok, amelyek gyógytermékekhez toboroznak vevőket; reklámjaik tavaly 2 milliós megjelenésszámot produkáltak. A dobogóra még a kereskedelem képviselői, illetve az élelmiszerekben érdekelt hirdetők fértek be (1,2, illetve 1,1 millió megjelenéssel). E három szektor a hirdetések 63 százalékát adta. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.