Többet költenének kutatásra a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A következő 3-5 évben a magyar vállalatok 60 százaléka növelné kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításait, míg az előző évben még kevesebb mint 50 százalékuk nyilatkozott így – derül ki a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég ötödször elkészített regionális vállalati k+f felméréséből, amelyben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt.


A közlemény szerint az előző két évhez képest is kisebb arányban vannak azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, hogy csökkenni fog kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat.

A felmérésből ugyanakkor kiderül az is, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas, csaknem 40 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem indítanak k+f adókedvezmények igénybevételére jogosító projektet. A Deloitte szerint ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze 25 százaléka mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai. Ezek szerint vannak olyan vállalatok, amelyek költenek k+f-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna adóalap-kedvezmény – összegezte közleményében a tanácsadó társaság.

A megkérdezett cégek körében egyre ismertebbek a k+f pályázati támogatások. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökken azoknak az aránya, amelyek azt állítják, hogy nem ismerik a pályázati támogatásokat, illetve a vállalatok 40 százaléka fel is használja ezeket – derült ki a felmérésből.

Ugyanakkor a cégek további 40 százaléka, bár ismeri a pályázati támogatásokat, továbbra sem veszi igénybe. Ezen belül a válaszadók negyede annak ellenére sem kíván élni a lehetőséggel, hogy feltételezhetően képes lenne rá – idézi a közlemény Márkus Csabát, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágát vezető partnerét.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A felmérés szerint a válaszadók 40 százaléka azért működik együtt cégcsoporton kívüli vállalattal, hogy támogatást kapjon vagy a támogatás mértéke nagyobb legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá – közölte a Deloitte. Hozzátették, ez jelentősen megnöveli annak az esélyét, hogy nem a legjobban hasznosuló projektekre fordítják a támogatásokat, másrészt a projektek megvalósíthatóságának kockázata is emelkedik a kevéssé indokolt partnerbevonás miatt.

A hazai források mellett 2015 és 2020 között csaknem 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, ebből mintegy 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás formájában.

A közlemény szerint a k+f projekteknél a visszatérítendő támogatások bevezetése várhatóan jelentősen megosztja majd a pályázati kört és erősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot. A válaszadók mintegy 25 százaléka nem is pályázna, ha a projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kellene téríteni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.