Tovább csökkenhetnek a nagyvállalati beruházások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új szintre süllyedt a nagyvállalatok beruházási hajlandósága. Az elmúlt évek 50% feletti arányához képest ma már csak 10-ből 4 cég tervez fejlesztést megvalósítani – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.


A nemzetgazdasági beruházások tavalyi, jellemzően csökkenő trendje vélhetően idén is folytatódik, mivel a nagyvállalati szektor beruházási szándéka a korábbi évekre jellemző 50-55%-os arányhoz képest egy jóval alacsonyabb, 40% alatti szintre állt be a K&H nagyvállalati növekedési index adatai alapján. „A nagyvállalatok részéről egyértelműen csökkenő intenzitás mutatkozik az idei évre tervezett beruházásokat illetően. A tervezett fejlesztések csökkenése alapvetően két területen érhető tetten: az eddig húzóerőt jelentő technológiai beruházások egy év alatt 29-ről 20%-ra, míg a kapacitásnövelő beruházások 18-ról 11%-ra estek vissza. Igaz, még ezzel a visszaeséssel is e két terület a legfontosabb beruházási cél a vállalati szektorban” – tájékoztatott a részletekről Hodina Péter, a K&H vállalati értékesítési igazgatója. A két fő fejlesztési terület mellé feljött a kereskedelemfejlesztés is, amellyel a hazai nagyvállalatok 11%-a tervez a következő egy év során. 

 

Nemcsak a beruházások száma, de azok mértéke is lefele mutat, hiszen erősödött azoknak az aránya, akik idén szinten tartják a fejlesztésekre fordítandó költségeket (76%), miközben az elmúlt egy évben jelentősen, 31%-ról 17%-ra visszaesett azon vállalatok aránya, akik növelni tervezik beruházásaik értékét. 

Ahol mégis lesz beruházás

A beruházási szándékot nagymértékben befolyásolja a tevékenységi kör, a vállalat árbevétele és területi elhelyezkedése is: a kelet-magyarországi régióban, a 10 Mrd éves árbevételt meghaladó cégeknél, valamint az iparban várható leginkább fejlesztés a vállalatvezetők várakozásai alapján. Mindezek mellett a foglalkoztatottak létszáma is meghatározó tényező, hiszen a 100 munkavállalót meghaladó cégek sokkal nyitottabbak a beruházásokra (49%), mint a maximum 49 főt foglalkoztató vállalatok (36%). 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).