Tovább pörög a lakáspiac - infografika

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kitartóan emelkedik az ártrend a magyar lakáspiacon, amelyet főként a használt lakások fokozatosan erősödő forgalma éltet. Tavaly csupán 4,5 ezer új lakás talált gazdára. Az InfoTandem infografikája.

Az uniós tagok közül Írország után Magyarország lakásárai voltak a legmagasabbak 2017. IV. negyedévében, a bázisul szolgáló 2015-ös szinthez képest. Erről tanúskodik az Eurostat egységes lakáspiaciár-indexe, amely összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Ez az index hazánkban a tavalyi utolsó negyedévben 25 százalékkal múlta felül az említett bázisértéket, míg az ír ráta 25,3 százalékig kúszott fel. Az EU-átlag 10,7 százalékos emelkedést mutatott. Minimális árcsökkenést egyedül Olaszországban mértek; 20 százalék feletti drágulás a cseheknél és a portugáloknál volt még.

InfoTandem_lakáspiac

 

A magyar index 2014 első negyedévében kezdett meredeken emelkedni, a 2010-es szintet – valamint az uniós átlagot – 2015-ben lépte át. A drágulás azóta is folyamatos, a mutató az elmúlt két esztendőben negyedévről negyedévre feljebb jutott.

A felívelő ártrend mögött a növekvő kereslet, illetve az ennek nyomán felpörgő lakáspiaci forgalom húzódik meg. A Központi Statisztikai Hivatal összesítései szerint a magyar lakáspiacon az elmúlt évtizedet tekintve 2012-ben volt a mélypont, amikor mindösszesen 86 ezer lakás kelt el (öt évvel korábban még jóval több mint kétszer annyit, 191,2 ezret értékesítettek). A piac azóta kifelé tart a gödörből, a trend emelkedőre váltott, ám még így is nagyon messze vagyunk a 2007-es forgalomtól. Olyannyira, hogy tavaly még távolodtunk is tőle: 2017-ben 134,2 ezer lakásba cserélt gazdát, 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A forgalmat egyértelműen a használt lakások dominálják, tavalyi részesedésük megközelítette a 97 százalékot; csupán 4,5 ezer új lakást adtak el (értékesítési céllal nem sokkal több, 7,3 ezer épült – ez utóbbinál viszont emelkedett a darabszám éves viszonylatban).

A hazai statisztikák alapján a használt lakások 2016-ban 13 százalékkal drágultak, míg tavaly 7,2 százalékra mérséklődött a tempó. Az új lakások ára ezzel megegyező mértékben emelkedett az év során. A drágulás az ország egész területén érvényesült; a dinamika a nagyobb településeken volt erősebb, így a lakáspiac területi különbségei tovább nőttek. A budapesti négyzetméterárak átlaga elérte a 415 ezer forintot. E tekintetben a főváros és vidék közötti – 2014 előtt még kétszeres – különbség mára közel háromszorosra hízott.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.