Új jogintézmények, új közbeszerzés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közbeszerzési eljárásokban gyökeres változást hoz az egységes európai közbeszerzési dokumentum, valamint az öntisztázás („self-cleaning”).
Az új 2015. évi CXLIII. törvényt (A közbeszerzésekről) a Magyar Közlöny 142. számában hirdették ki. Az új jogszabály mind az ajánlatkérők mind az ajánlattevők számára szoros tempót diktál 2015. november elsejével való hatálybalépésével, hiszen egyik hónapról a másikra teljesen új jogintézményeket vezet be a hazai jogba, és számos változást ültet be a közbeszerzési jogot alkalmazók és gyakorlók számára, teszi mindezt többségében uniós hatásra és az eddigi gyakorlati tapasztalatokból merítve.
A közbeszerzési eljárásokban ilyen gyökeres változást többek között az egységes európai közbeszerzési dokumentum, valamint az öntisztázás („self-cleaning”) hoz. Így nézzük meg ezeket közelebbről is.
Egységes európai közbeszerzési dokumentum
A törvény értelmező rendelkezései között kapott helyet egy teljesen új jogintézmény, az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentum. Ez a funkcióját tekintve egy előzetes igazolást szolgáló dokumentum, egyrészt az uniós eljárásrend alkalmazásában a kizáró okok fenn nem állására és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre, másrészt az uniós értékhatárt elérő meghívásos eljárás szerinti objektív kritériumok teljesülését igazolja. A hazai új joganyag az ajánlatok, részvételi jelentkezések elbírálásánál emeli ki a dokumentum jelentőségét.
|
Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához
|
|
A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie.
Megrendelés >>
|
Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot a magyar jog az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 59. cikke alapján vette át. Az Irányelv szerint ezzel a gazdasági szereplő egyrészt hivatalosan kinyilvánítja, hogy az adott kizárási ok nem áll fenn, és/vagy az adott kiválasztási kritérium teljesül, másrészt megadja az ajánlatkérő szerv által kért releváns információkat. Az erre vonatkozó nyilatkozaton emellett meg kell jelölnie azt is, hogy a kiegészítő iratok kiállításáért melyik hatóság vagy harmadik fél a felelős, továbbá tartalmaznia kell a gazdasági szereplő arra vonatkozó hivatalos nyilatkozatát, hogy kérésre haladéktalanul be tudja mutatni az adott kiegészítő iratokat.
Fontos, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást is adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni.Az új közbeszerzési törvény 57. §-a rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével – az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. Ez a rendelkezés azért fontos, mert ebből következően már a közbeszerzési dokumentum részét kell képeznie az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának.
Kiemelendő, hogy a dokumentum maga az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint tett nyilatkozat. Az uniós jog értelmében a Bizottság az egységes formanyomtatványt végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg, és ezeket a végrehajtási jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadnia.
Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot kizárólag elektronikus formában lehet majd megadni. Az Irányelv alapján a Bizottság egy ún. e-Certis rendszert is létrehoz, mely többek közt az egységes európai közbeszerzési dokumentum létrehozására is szolgálni fog.
Mind ajánlatkérőként mind ajánlattevőként figyelemmel kell lenni arra, hogy az ajánlati biztosítékadás tekintetében is van jelentősége a dokumentumnak. Ugyanis az új közbeszerzési törvény 54. §-a alapján az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül. Ez azonban néhány százezer vagy akár milliós ajánlati biztosítékadás esetén is óriási terhet róhat az ajánlattevők számára. Hiszen egy-egy kisebb mulasztás, figyelmetlenségből akár több milliós anyagi káruk is származhat. Így az ajánlattevőknek minden esetben – az eddiginél még nagyobb – körültekintéssel kell eljárniuk a jövőben.
A fentiek ismeretében összességében elmondható, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum célja a közbeszerzés eljárásban az ajánlattétel, valamint maga a közbeszerzési eljárás lebonyolításának a gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése, az egyszerűsítése. A dokumentum a szerződés odaítélésének a pillanatáig vélelmezi az ajánlattevő összes rendelkezésre álló dokumentumának a meglétét. Az erre vonatkozó nyilatkozatok az ajánlattevők már az eljárás lebonyolítása közben is benyújthatják, valamint a szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő jogosult ellenőrizni a dokumentumokat, azonban a kizáró okok és az alkalmassági feltételek vizsgálatát már csak a nyertes ajánlattevővel szemben folytatják le.
Öntisztázás, vagyis self-cleaning
Az új közbeszerzési törvény vonatkozásában ki kell emelni egy másik teljesen új jogintézményt, az öntisztázást, az ún. „self-cleaning”-et, mely szintén uniós hatásra került bele a magyar jogba.
|
|
|
Közbeszerzési aktualitások és jogalkalmazás, tanulmányok, szakcikkek ajánlatkérők, ajánlattevők, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, továbbképzés-szervezők, ellenőrző szervek számára
Megrendelés >>
|
Ennek lényege, hogy egy gazdasági szereplő, amely egy vagy több meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll, intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy a jövőben a kizárás alapját képező cselekményt ne kövesse el, illetve csökkentse ennek kockázatát. Vagyis, lefordítva a konkrét közbeszerzési eljárás esetére: az adott kizáró ok hatálya alá eső gazdasági szereplő a kizáró ok ellenére is részt vehet a közbeszerzési eljárásban, ha kellő bizonyítékkal támasztotta alá a megbízhatóságát. Ilyen kizáró ok lehet többek közt, amennyiben a gazdasági szereplő valamely bűncselekményt követett el, vagy végelszámolás alatt áll, avagy tevékenységét felfüggesztették, illetve valamely korábbi közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy adott összeférhetetlenség esete állt fenn.
Azonban mindehhez szükséges a Közbeszerzési Hatóság, vagy adott esetben a bíróság jogerős határozata, miszerint az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Kiemelendő, hogy ezen határozatok megléte esetén a gazdasági szereplő megbízhatóságát az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.
Annak érdekében, hogy ilyen dokumentummal rendelkezzen az adott gazdasági szereplő egy kérelmet kell benyújtania a Közbeszerzési Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani. Így körben 3 feltételt köteles egyidejűleg igazolni. Egyrészt azt, hogy a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt – a károsult által elfogadott mértékben – megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt. Másrészt, hogy az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit. Végezetül, azaz harmadrészt, hogy olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
A szerző ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (hivatalos közbeszerzési tanácsadó), európai uniós pályázatíró.
