Új részletek a Mol-INA-ügyről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Vecernji List című horvát napilap szombaton nyilvánosságra hozta a genfi választottbírósági határozatot. 


A genfi választottbíróság álláspontja szerint Zágráb nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében folytatott perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett – derült ki a Vecernji List című napilap által szombaton nyilvánosságra hozott genfi döntésből.

Az újság részleteket közölt a Mol-INA-ügyben még tavaly december 23-án született választottbírósági határozatból, amelyet a horvát kormány azóta sem hozott nyilvánosságra. 

A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) szabályai szerint működő háromtagú bírói testület hiteltelennek minősítette Robert Jezicet, a Sanader-per koronatanúját. Ellentmondásosnak ítélte Jezic vallomását, amelyet azzal a céllal tett, hogy ártson Sanadernek. Ivan Turudic bírót, aki Sanadert korábban nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte, a genfi bíróság elfogultsággal vádolja. A megvesztegetésre bizonyítékként felhasznált éttermi videofelvételéről – amelyen Sanader és Hernádi Zsolt, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója látható – kiderült, hogy montírozott.

Jezic korábban azt állította, hogy Hernádi Zsolt 10 millió euróval vesztegette meg a volt horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol hozzájusson az INA horvát olajtársaság irányítási jogaihoz. Állítása szerint a Mol a pénzt az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic a horvát bíróságon kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. A lap felteszi a kérdést, hogy lehet, hogy Jezic ellen még nem folyik eljárás, miért nem vették el az útlevelét, és hogy élhet továbbra is zavartalanul Svájcban.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az újság úgy értékelte, hogy a döntőbíróság elfogadta a Mol indoklását, amely szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) rávette Jezicet, hogy hamis tanúvallomást tegyen Sanader ellen. 

A genfi választottbíróság rámutatott: Horvátország nagy hangsúlyt fektetett arra az állítására, hogy a Horvátország és a Mol 2003-ban megkötött részvényesi megállapodását módosító egyezség – amelyet 2009. január 30-án írtak alá a felek – káros Horvátország számára, és ezért korrupció húzódik a háttérben. A választottbíróság szerint ennek a zágrábi bíróság túl nagy jelentőséget tulajdonított, és nem kellő alapossággal elemezte azokat a bizonyítékokat, amelyek állítólag a kenőpénzre vonatkoztak. 

Ivo Sanader volt kormányfő mindvégig azt állította, hogy bizonyítékok nélkül ítélték el, és politikai leszámolás áldozatává vált. A Mol szintén mindvégig tagadta a vádakat.

A horvát kormány még 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz. A horvát álláspont szerint azontúl, hogy a Mol korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. 

Az UNCITRAL szabályai szerint működő genfi válaszottbíróság elutasította a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi horvát kérelmet. 

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a választottbíróság határozata után, tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).