Változtak a fizetési meghagyásos eljárás szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés csak bírósági úton érvényesíthető - hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). 

Közleményükben ismertetik: a január 1-jétől hatályos új szabályok szerint a fizetési meghagyás alsó összeghatára a korábbi 1 millió forintról 3 millió forintra emelkedett, ha valaki ennél kisebb összegű, lejárt pénzkövetelést szeretne érvényesíteni - feltéve, ha nem tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé -, kizárólag közjegyzőhöz fordulhat, bírósághoz már nem. Ez a MOKK szerint gyorsíthatja a pénzkövetelések érvényesítését, mert az, akinek tartoznak, a fizetési meghagyás kibocsátásával - az olykor évekig elhúzódó peres eljárással szemben - akár néhány héten belül a pénzéhez juthat. Az fmh eljárás megindításához ráadásul nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem. 

Változtak az ügyintézés egyéb szabályai is. Januártól már csak abban az esetben indítható el  a fizetési meghagyásos eljárás, ha az eljárást kezdeményező (jogosult) és az adós (kötelezett) is rendelkezik belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel. Egy cégnél nem elegendő például, ha a vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik. 

Szintén fontos változás, hogy immár az egyéni vállalkozók is csak elektronikus úton, a MOKK elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezhetik az eljárást, és intézhetik azzal kapcsolatos ügyeiket. Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek - az állam, az önkormányzatok, a cégek, az egyéni vállalkozók, a jogi képviselővel rendelkezők és az egyéni vállalkozók - kizárólag elektronikus úton élhetnek ellentmondással a fizetési meghagyással szemben. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást. Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak ugyanakkor változatlanul bármelyik közjegyzőnél papíralapon is kérelmezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását. 

Adóeljárás - jogszabálytükör

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 3 új jogszabály - az adóigazgatási rendtartásról szóló, az adózás rendjéről szóló, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény - váltja fel 2018. január 1-jétől.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. 

Megrendelés >>

 

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közleményben ismerteti: a fizetési meghagyás egy olyan határozat, ami pénzbeli marasztalást tartalmaz. Amikor jogerőre emelkedik, ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, ami alapján végrehajtás is kezdeményezhető. Az évi mintegy félmillió fizetési meghagyásos eljárás mindössze 6-7 százaléka alakul perré amiatt, hogy a kötelezettek részben vagy egészben nem ismerik el tartozásukat. Tavaly az eljárások 90 százaléka néhány héten belül sikerrel végződött, mert a kötelezett elismerte tartozását vagy nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. A tapasztalatok szerint már a fizetési meghagyás kézhezvétele is növeli az adósok fizetési hajlandóságát.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Ausztria

    Bécsben tárgyalt szerdán Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár egyebek közt a Nyugat-Balkánról és a migrációról, de szóba hozta a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő családipótlék-változtatás kérdését is. 

  • grafikon

    Az elmúlt évben közel 40 ezer vállalkozás szűnt meg Magyarországon, 14 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban, ugyanakkor az elindult felszámolási eljárások száma emelkedett - áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzésében.

  • bilincs

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) leleplezte, hogy egy cégcsoport 150 millió forint áfát csalt el vegyi áruk illegális kereskedelmével - közölte a vámhivatal.

  • visszatérés a munkába

    A munkaviszony felmondása olyan érdekmúlás okán következik be (akár munkáltatói, vagy munkavállalói oldalt tekintjük), amikor a felek egyikének (vagy mindkettejüknek) megszűnik az az érdeke, amely a munkaviszony fenntartását addig szolgálta. A felmondásra azonban nem minden esetben van lehetőség, ennek részletes szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza.

  • Fotó: shutterstock

    A csoportos adóalanyiságról szóló cikksorozatunk befejező részében példákkal megvizsgáljuk a kapcsolt vállalkozások fogalmát és kitérünk azokra a kivételekre, amelyeknél nem kell figyelembe venni a kapcsolt viszonyt a csoportos áfa alanyiság tekintetében.